Az ital, ami népszerűbb, mint valaha, pedig egyes helyeken tiltják
Nemzeti italnak indult évezredekkel ezelőtt, ma már sok helyen kapható. Története legalább olyan izgalmas, mint a különböző változatai.
Aki Peruba utazik, az könnyen találkozhat egy titokzatos lila vagy sárga színű itallal, amit vödörből szolgálnak fel az utcán és a kis létesítményekben. Ez a chicha (ejtsd: csicsa), az Andok hagyományos itala, aminek története több ezer évre nyúlik vissza. Nemrégiben a How To Peru mutatta be egy cikkében, miután napjainkban reneszánszát éli.
A chicha nem egy konkrét italt takar, hanem inkább egy italcsaládra vonatkozik, amiből minden tájegységnek megvan a maga saját változata. Általánosságban elmondható róla, hogy kukoricából készül, A két legismertebb chicha-típus a chicha de jora és a chicha morada. Előbbi egy különleges sárga kukoricafajtából, a jorából készül erjesztéssel, utóbbi alapanyaga a lila kukorica, amit viszont nem erjesztenek.
Chicha de jora
Ezt a fajta chichát a sörhöz hasonlóan készítik: a kukorica csíráztatásával, a sörlé felforralásával, majd erjesztésével. Egyes közösségekben a kukorica csíráztatása helyett a chicha készítője megrágja a kukoricát. Ez több, mint rituálé: a szájban természetesen előforduló enzimek indítják be az erjedési folyamatot. Az eredmény egy ízletes, enyhén savanyú ital, körülbelül 1-3 térfogatszázalék alkohollal.
A Chicha de jorát az Andok népei évezredek óta készítik. Az ital különleges jelentőséggel bírt az Inka Birodalomban, ahol a kukorica szent növénynek számított. Az inka nőket különleges iskolákban, az Aqlla Wasi nevű intézményekben tanították meg az ital főzésére. A kész terméket különleges ünnepségek és fesztiválok alkalmával fogyasztották. Emellett a fontos vallási szertartásokba is beépítették, ahol az isteneknek szánt áldozatként töltötték ki, olykor egyenesen az emberáldozatokkal együtt ajánlották fel. Még ma is szokás, hogy ivás előtt egy kis chichát öntenek ki áldozatként Pachamamának, a Föld-anyának.
Chicha morada
Ez a gazdag lila ital a legelterjedtebb chicha-típus Peruban. A Chicha morada nem erjesztett, így inkább hasonlít egy üdítőitalra vagy gyümölcspuncsra, mint sörre. A tipikus elkészítés során a lila kukoricát ananászhéjjal és fahéjjal főzik, majd cukrot és lime-levet adnak hozzá. A Chicha morada pontos eredete ismeretlen, az azonban általánosan elfogadott, hogy valamikor a spanyol hódítás után a perui Sierrában készítették először. Nagyobb népszerűségre akkor tett szert, amikor elérte Limát és más tengerparti városokat. A Chicha morada amellett, hogy nagyon frissítő, számos egészségügyi előnnyel is jár. A kutatások szerint segít szabályozni a koleszterinszintet, csökkenti a cukorszintet és javítja a keringést. A Chicha morada gyakran kísérőital, de önmagában is finom. Az utóbbi években rendkívül népszerűvé vált Peruban, sőt, a nagy élelmiszer- és italgyártó cégek is gyártják, így már a szupermarketekben is megjelent.
Peru imádja, Kolumbiában be van tiltva
Kolumbiában az italnak szintén komoly hagyományai vannak, 1949-ben mégis hivatalosan betiltották. A döntést azzal magyarázták, hogy tudatvesztést és erőszakot szül. A kolumbiaiak ugyanis úgy tartják, az italból mérgező anyagok szivárognak a főzés során. A chicha gőzei által okozott testi és szellemi hanyatlásnak még nevet is adtak, ez a chichismo. A 20. század második felében vagyonelkobzás és börtönbüntetés járt az illegális chicha főzésért. Azokat, akiket a chicha fogyasztásán értek, szintén börtönbüntetés fenyegette. Mindazonáltal bőven benne volt a szigorban az is, hogy a két ország (Peru és Kolumbia) rivalizálása miatt küldték a chichát a „szégyenpadra”.
Egész Peru tele van vele
A chicha Peruban mindenütt kapható. Vásárolhatunk belőle az utcán, a piacon, vagy akár az autó ablakán keresztül, amikor megállunk a közlekedési lámpánál. Leghagyományosabb lelőhelye azonban az úgynevezett chichería. A chichería lényegében olyan, mint egy söröző, ahol chichát árulnak. Ezek jellemzően családi vállalkozások, gyakran engedély nélküliek, ahol a szomjas látogatók egy pohár chicha mellett társasági életet élhetnek. Ezeket a létesítményeket néha az ajtó fölött elhelyezett piros zászlóról lehet felismerni, ez jelzi, hogy ott bizony chichát szolgálnak fel.
Címlapfotó: Laura D Vargas / Unsplash