A Mátrai borvidék titka

Nyilas Ilona, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke mesélt a közösségi borukról, a borvidék előtt álló feladatokról és arról, hogy kiket tekintenek itthon példaképnek.

Történelmi Borvidék. Hegyekkel, völgyekkel, szőlőültetvényekkel körülölelt hangulatos vidék, festői szépségű táj. A Mátraalja azonban nemcsak természeti adottságaiért irigylésre méltó, hanem ízléssel elkészített zamatos borai miatt is. Ezen a területen ősi hagyománya van a szőlő és bortermelésnek. Attól is különleges ez a vidék, hogy a mátrai borok megismerésével egy kellemes kirándulással is összeköthető. A Mátrai borvidék az ország második legnagyobb borvidéke, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb. A borkedvelők igazán gazdag palettáról válogathatnak. Mindenki megtalálhatja a kedvére való stílust, az illatos fehérboroktól a testes, koncentrált vörösborokig, amiket szép savak és gazdag aroma jellemez. A 13. századtól már okleveles borok készültek Gyöngyös környékén, később csak úgy lehetett helyben termelt bort eladni, ha előtte annak minőségét a bíró ellenőrizte. Az ezerkilencszázas évek elején különült el a Heves-megyei Eger-Visontai borvidéktől, 1959-től már hivatalosan mátraaljaiként vált ismertté. Olyan népszerű pincészetek és borászok öregbítik a hegyvidék hírnevét, mint a Laczkó, Szőke Mátyás, Pálinkás, Nyilas, Kis Atilla, Bárdos, Ludányi, Molnár és Fia, Dominium vagy éppen a Dubicz. Egyre több fiatal jelenik meg a pincékben, ez biztosítani látszik a folytonos minőséget.

Két évvel ezelőtt Nyilas Ilona lett a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A tisztség visszatért a családba, hiszen korábban az édesapja dr. Nyilas János is három cikluson át volt a hegyközség első embere. Persze, mondhatni, benne volt a levegőben, hiszen gyakorlatilag a kezdetektől biztos, hogy Ilona édesapja örökébe fog lépni. „Gyerekként ismerkedtem meg a szőlőművelés alapjaival. Később a gödöllői agráregyetem elvégzése után a szőlész borász szakmérnöki diplomát is megszereztem. Az 1995-ben alapított, immár 30 éves Nyilas Pincészetben tanultam a szakmát. Ma is családi vállalkozásként működünk. Párom, Salga Zoltán a kereskedelmi igazgató, lányom Bodor Nóri – aki itthon és Franciaországban is szerzett szőlész-borász és wine business manager diplomát – viszi a Kft.-ben a marketing ügyeket, illetve a palackozott borokat felügyeli. Természetesen édesapám hasznos tapasztalatait és lányom nemzetközi kapcsolatait egyaránt kamatoztatjuk.”

A történelmi borvidéken folyamatosan változik a pincészetek száma, és bár egyre népszerűbbek, még mindig nem eléggé ismertek a mátrai borok. A nagyobb borászatok mellett számos közepes kapacitású és kis családi pince is hozzájárul a minőség szavatolásához. Kisüzemi körülmények között raádásul egyre többen készítenek ökológiai vagy biodinamikus szőlőművelésből származó bio, natúr vagy éppen kézműves borokat. Nyilas Ilona szerint ezzel is csak tovább bővül az amúgy is színes mátrai paletta.

„Új technológiákat is alkalmazunk, miközben olyan a melegebb éghajlatot kedvelő nemzetközi és régi magyar fajtákat tesztelünk, mint a laska, viognier, syrah, tempranillo vagy gamay. Folyamatosan keressük a választ a klímaváltozás okozta kihívásokra. A korábbi fehérboros dominancia már a múlté, egyértelműen felnőttek melléjük az igazán zamatos, testes vörösborok és könnyed rozék is – ezt a különböző, rangos nemzetközi díjak is bizonyítják. Mindeközben persze az illatos fehérboraink, az Irsai Olivér, sauvignon blanc, a sárgamuskotály évtizedek óta ugyanolyan népszerűek. Gyakorlatilag bármilyen ízlés megtalálja a maga minőségi borait a Mátrai borvidéken.”

A 2025-be huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Mátrai Borvidéki Borversenyt a festői szépségű nagyrédei Scharioth Birtokon tartották. A megmérettetésre 40 borász 167 tétellel nevezett. A zsűri 1 nagy arany-, 60 arany-, 100 ezüst- és 6 bronzérmet osztott ki. A verseny különlegessége volt az „Artizán” kategória debütálása, ahol a nem konvencionális (organikus és natúr) eljárással készült tételek szerepeltek. A rendezvény követő megbeszéléseken az is szóba került, miként lehetne az eddigieknél is hatékonyabban tenni azért, hogy a mátrai borok népszerűségben, szakmai rangban az őket megillető helyre kerüljenek.„Azon dolgozunk, hogy ne csak idehaza, hanem külföldön is mind jobban megismerjék borainkat. Pünkösdkor öt borászatunk vett részt Londonban a közép-kelet-európai borászok bemutatkozó rendezvényén. Az angol piac jó lehetőség, nyitottak a magyar borok iránt. Vannak jó példák itthon, gondolok itt a Szekszárdi vagy a Villányi borvidékekre, tőlük lehet ihletet, ötleteket kapni. Sajnos a Mátrába látogató turisták, kirándulók, illetve a wellness hétvégre érkezők nem a borturizmus miatt jönnek elsődlegesen ide. Ebben előrelépést hozhat, hogy a mátrai szállodáknál egyre népszerűbbek a csapatépítő rendezvények, amelyeken már a borkóstolás is helyet kap: akár úgy, hogy felkeresnek egy pincészetet vagy úgy, hogy egy borászat települ ki előadást, bórkóstolót tartani. Úgy érzem, hogy a fellendülő idegenforgalom javíthatja a Mátrai borvidék ismertségét. Fontos, hogy a fogyasztónak alakuljon ki kötődése az adott területhez, pincészethez, mert azt a későbbiekben is keresni fogja. Kedvező lehet számunkra a trend, a gyümölcsös alacsonyabb alkoholtartalmú borok iránti növekvő érdeklődés, mert ez a Mátra egyik erőssége. Ezt az irányvonalat kihasználva léphetünk előrébb a népszerűségi listán.”

A jövőbeli terveket, célokat hallgatva, akarva akaratlanul is felvetődik a kérdés: a szomszédos Eger, pontosabban az egyelőre még jóval ismertebb Egri borvidék közelsége milyen hatással van a mátrai borokra. „Békés egymás mellett élés a miénk. A szakmai kapcsolatunk kifejezetten jó, még azt is mondanám, hogy jól kiegészítjük egymást. Eger környékén a vörös, nálunk pedig az illatos fehér borok vannak túlsúlyban. Vitathatatlan, hogy Egernek sokkal nagyobb a turisztikai vonzereje, eme hátrányunkon szeretnénk mielőbb változtatni. Valamennyi hazai borvidéknek megvan a sajátos arculata. Ennek jegyében születetett meg 2022-ben illatos fehér fajták házasításából a mi specialitásunk, közösségi borunk, a My Mátra.” A helyi borászok által közösen megalkotott termékleírás határozza meg az összetételét és stílusát. A legfontosabb kitételek között szerepel, hogy egyik fajta sem haladhatja meg a 35 százalékot a házasításban, így a My Mátra sosem lesz egy fajtahangsúlyos bor. Helyette a szép egyensúlyban és a komplexitásban mutatkoznak meg a borvidék értékei. Jelenleg 7 borászat készíti és már néhány helyi étterem is felvette a borlapjára.

Budapesttől, és más hazai városoktól is könnyen megközelíthető Göngyös, a Mátra és környéke. Nyilas Ilona meggyőződése, hogy ideális helyszínt jelentenek autós, buszos, biciklis és túrázós kirándulásokhoz. S nem utolsó sorban a borok felfedezéséhez, hiszen évente számos boros-kulturális rendezvény színesíti a kínálatot. „Nehéz megtalálni azt a kitörési pontot, ami elégedettséggel tölti el a termelőt és a fogyasztót egyaránt. Az egész magyar borpiac nehéz időszakot él át, hiszen folyamatosan csökken a hazai borfogyasztás, Mi azonban hiszünk borászaink elkötelezettségében, tudásában és boraink minőségében. Mindez együtt megteremtheti a rég várt előrelépést. Azt gondolom, a bor sokkal több, mint alkoholos ital. Valódi kultúrkincs. Erre kell építenünk! Közös érdek az összefogás. Szemléletváltással, nagyobb lelkesedéssel ugyan javíthatjuk boraink megítélését, de a telített piac és a romló gazdasági környezet nem mindig támogatja a folyamatot. Nem adjuk fel, minden javaslatot, kezdeményezést örömmel fogadunk. E mellett, megfogalmaztunk egy akciótervet, hogy fejlődjünk, még ismertebbek legyünk, és mihamarabb az öt legnépszerűbb borvidék közé tartozzunk!”

Szerző: Török Ferenc
Címlapfotó: Nyilas Pince