Értékekre építve – interjú Kementzey Ferenccel, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettesével

2026. október 15.

A jó bor és a jó üzlet talán közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk: mindkettőhöz szükség van szakértelemre, türelemre, egyensúlyra és alkalmazkodókészségre. Kementzey Ferenc tizenöt éve vezeti a Raiffeisen Bank vállalati üzletágát, így válságokon, fellendüléseken és teljes gazdasági ciklusokon keresztül kísérte ügyfeleit. A Budapest Borfesztiválon beszélgettünk vele a két világ közötti párhuzamról.

Másfél évtized, több gazdasági ciklus, fontos technológiai fordulatok, mélypontok és felfelé ívelő pályák – kevés vezetőnek adatik meg, hogy ilyen hosszú időn keresztül, ugyanabban a pozícióban kövesse végig egy bank és ügyfelei alkalmazkodását a változó környezethez. Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vállalati, tőkepiaci és befektetési banki divízióért felelős vezérigazgatóhelyettese 2011 óta tölti be ezt a pozíciót. Érkezésekor még a 2008–2010es pénzügyi válság következményeivel kellett megküzdeni, azóta pedig alacsony kamatkörnyezet, világjárvány, energiaválság és geopolitikai bizonytalanság egyaránt próbára tette a bankrendszert és a vállalatokat. Közben a digitalizáció alapjaiban változtatta meg a bankolás és a vállalati működés mindennapjait, miközben a kockázatok megítélése is jelentősen átalakult.

raiffeisen
Fotó: Talabér Géza

Mit jelentett mindez egy olyan banki üzletág számára, amelynek egyszerre kellett kríziseket kezelnie, alkalmazkodnia és növekednie? És mit tanult közben a vezető a változás természetéről, a kockázatokról, az innovációról és a sikeres vállalkozásokról? Kementzey Ferenccel az elmúlt tizenöt év tapasztalatait felidézve arról is beszélgettünk, hogy milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy egy vállalat – vagy éppen egy bank – ne csupán átvészelje a változásokat, hanem megerősödve kerüljön ki belőlük.

VINCE: Vezetőként milyen tapasztalatokkal gazdagodott az elmúlt másfél évtizedben?

KEMENTZEY FERENC: Ennyi idő alatt egy vezető sok mindent megtapasztal. Az egyik legfontosabb tanulságom már a kezdetekben az volt, hogy még egy radikális vállalati átalakítás során is meg kell tudni különböztetni a jót a rossztól. Az értékek, a jó csapat és a megfelelő vezetői kör megőrzése legalább olyan fontos, mint a problémák megoldása vagy a portfólió megtisztítása.

Vezetőként az is nagyon fontossá vált számomra, hogy próbáljunk előre tekinteni, és időben felismerni, milyen változások várhatók. Milyen típusú válság jöhet? Mit jelenthet ez a vállalati szektor számára? Várható-e kamatemelés, és hogyan kell felkészülni rá? A stratégiai vezetői gondolkodás része, hogy megpróbáljuk előre jelezni a változásokat, ezeket pedig a döntéseinkben is leképezni.

Emellett a gyors reagálás képessége is felértékelődött. A digitalizáció, az innováció, az új termékek és szolgáltatások bevezetése mind azt mutatja, hogy gyorsabban kell alkalmazkodnunk a piaci változásokhoz. Ezen a területen is voltak olyan kezdeményezéseink, amelyekkel az elsők között jelentünk meg a piacon.

A mai sikereink mögött szerintem három dolog áll. Az első a hatékony átalakítás: úgy változtattunk, hogy közben megőriztük azokat az értékeket, amelyekre érdemes volt építeni. A második a jó kockázatkezelés és az, hogy a különböző válságokra megfelelően tudtunk reagálni. A harmadik pedig az innovációs és értékesítési képességünk: új termékekkel tudtunk megjelenni, és különösen a digitális területen sokat fejlesztettünk. Ezek együttesen tették lehetővé, hogy a vállalati üzletág mára a Raiffeisen Bank International bankcsoporton belül a legnagyobb árbevételt termelő és legprofitábilisabb vállalati üzletágak egyikévé, illetve a portfólió minősége és a tőkemegtérülés alapján is kiemelkedő üzletággá váljon.

VINCE: Hogy látják, az áprilisi választások után még kivárnak a cégek, vagy újra elkezdtek beruházásokban gondolkodni?

KEMENTZEY FERENC: Azt gondolom, hogy a vállalatok alapvetően még kivárnak. Hitelkereslet természetesen érzékelhető, és beruházások is zajlanak, ezek azonban inkább egyedi, nagyobb tranzakciók. Jelenleg a mezőgazdaság terén jelentős a beruházási hajlandóság elsősorban a pályázatoknak és támogatásoknak köszönhetően. Az ingatlanszektorban, ezen belül a lakásépítésben is jelentős aktivitást látunk a támogatási programoknak köszönhetően, és a megújuló energia területén is zajlanak komoly beruházások. Az azonban, hogy a kkv-szektorban egy szélesebb körű, érdemi beruházási hullám induljon el, szerintem még várat magára. Ebben fontos szerepe lehet annak is, hogy milyen új hitelprogramok, finanszírozási lehetőségek jelennek meg a megújult gazdasági környezetben, illetve hogyan alakulnak át az MFB, az Eximbank és a KAVOSZ programjai. Arra számítok, hogy a hangsúly valamelyest eltolódik a piaci hitelek irányába, ugyanakkor nagyon fontos, hogy megmaradjanak a célzott támogatások is, különösen a kkv-k, illetve a beruházások ösztönzésére. Ebben az uniós források megnyílása is új lehetőséget jelenthet.

Egyébként idén eddig már szépen nőtt a vállalati hitelállomány, ráadásul gyorsabban, mint a régiós vagy az uniós átlag. Németországból most már érkeznek kedvezőbb jelek az iparban, ami számunkra különösen fontos, hiszen erősen függünk a német gazdaságtól és az exportpiacok alakulásától. Reméljük, hogy a pozitív trend a továbbiakban is erősödik.

VINCE: A bankoknak egy vállalkozás jövőbeli lehetőségeit is mérlegelniük kell. miből ismerhető fel, hogy egy vállalkozásban valóban van hosszú távú növekedési potenciál?

KEMENTZEY FERENC: Ez érdekes kérdés. Ha a piacot, a vállalkozás helyzetét benne és a menedzsment terveit együtt vizsgáljuk, általában jól azonosíthatók a növekedési lehetőségek. Lehet szó mennyiségi növekedésről, egy meglévő termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, új termékek és innovációk bevezetéséről, illetve új piacok vagy ügyfélszegmensek meghódításáról.

A következő kérdés az, hogy a vállalat pénzügyileg és menedzsmentkapacitás szempontjából képes-e ezt a növekedést úgy megvalósítani, hogy közben a meglévő, jól működő üzletágát ne veszélyeztesse. A növekedést ezért nem feltétlenül csak hitelből kell finanszírozni: szóba jöhet tőkebevonás, befektető, kötvénykibocsátás, állami támogatás vagy akár stratégiai partner bevonása is. A lényeg a gondos pénzügyi tervezés: azt kell megtalálni, milyen beruházásra, létszámra, üzemméretre vagy innovációra van szükség, és ezek finanszírozását hogyan lehet úgy megoldani, hogy a növekedés ne veszélyeztesse, hanem erősítse a meglévő működést. Ebben a pénzügyi lehetőségek széles tárházának feltérképezésével a bank is fontos szerepet tud játszani.

raiffeisen
Fotó: Talabér Géza

VINCE: A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része, és a banki szolgáltatásokban is egyre nagyobb szerepet kap. milyen szerepük marad az emberi döntéseknek, a személyességnek az egyre automatizáltabb banki világban?

KEMENTZEY FERENC: Jut is, marad is, ha lehet így fogalmazni. Az AI-nak egyre nagyobb szerepe lesz, és mi magunk is több területen használjuk: például e-mailek összefoglalására, adatelemzésre, háttérfolyamatok automatizálására és különböző belső elemzések támogatására. Amit lehet, érdemes az AI segítségével hatékonyabbá tenni. Ugyanakkor a bankolás végső soron bizalmi üzletág. A kvalitatív információk értékelését, a stratégiai és kockázati döntéseket, valamint a személyes kapcsolatok építését és fenntartását nem hiszem, hogy át lehet adni a mesterséges intelligenciának. Különösen igaz ez a vállalati bankolásra és a prémium-, illetve private banking szegmensre. Én inkább egyfajta együttműködést látok a két oldal között: az AI lehetőségeit egyre szélesebb körben használjuk, miközben a menedzsmentben, az emberi kapcsolatokban, a kvalitatív információk értékelésében és a végső döntések meghozatalában továbbra is meghatározó marad az ember.

VINCE: A bor speciális helyet foglal el a magyar gazdaságban és a társadalomban: egyszerre mezőgazdasági termék, komoly üzleti vállalkozás eredménye és kulturális érték is. miért különleges termék a bor, és miért különleges ügyfél egy borászat egy bank portfóliójában?

KEMENTZEY FERENC: A bor olyan termék, amelynek hatalmas tradíciója van – elég csak arra gondolni, hogy Magyarországon már a római korban is foglalkoztak szőlő- és bortermeléssel. Ugyanakkor a borágazat rendkívül dinamikus és innovatív iparág. Ha csak az elmúlt tíz évre tekintünk vissza, számos új irány jelent meg: egyre többen készítenek könnyű, habzóbor jellegű tételeket, alacsony alkoholtartalmú, alkoholmentes vagy -mentesített termékeket, natúr- vagy narancsborokat, boralapú ízesített italokat; új kis pincészetek jelentek meg, és új beruházók léptek be a piacra. A borászatban tehát egyszerre van jelen a múlt tisztelete és az új utak keresése.

VINCE: Gazdasági szakemberként és borértő, borkedvelő emberként hogy látja, mitől lesz egy borászat hosszú távon sikeres üzleti vállalkozás is, nem csupán kiváló borokat termelő pincészet?

KEMENTZEY FERENC: Biztos, hogy kell egy jól felépített, hiteles márka, amelyet meg kell ismertetni a közönséggel. Ugyanakkor ez összetett kérdés, hiszen a piaci trendek, a fogyasztási szokások folyamatosan változnak, és minden szegmensnek mások az igényei. Véleményem szerint azt kell jól megtalálni, hogy az adott borászat a maga üzemméretével mely fogyasztói szegmenst szeretné és tudja kiszolgálni, milyen minőségű borral és milyen hozzá kapcsolódó tartalommal. Ha ez jól illeszkedik egymáshoz, abból sikeres üzleti modell születhet.

VINCE: A jó borokról beszélve gyakran emeljük ki az egyensúlyt a minőség egyik lényeges összetevő- jeként. a vezetői döntéseiben mennyire fontos tényező az egyensúlyra törekvés?

KEMENTZEY FERENC: Abszolút fontos. Növekedni is csak úgy lehet, ha közben a kockázatokat is folyamatosan értékeljük és kezeljük. Nem lehet mindent egy lapra feltenni, és nem lehet az erőforrásokat a végsőkig feszítve, egyoldalúan magas kockázatokat vállalva növekedni. Én az egyensúlyban hiszek. Ha például a Raiffeisen Csoportot nézzük, ezt szolgálja a földrajzi és a szegmensek közötti diverzifikáció, a hitel- és betétállomány kiegyensúlyozott növelése, a különböző vállalati szegmensek kezelése vagy akár az iparági limitek meghatározása. Nagyon sok olyan stratégiai és kockázatkezelési döntés van, amely végső soron erről az egyensúlyról szól.

VINCE: Sok kiváló bor hosszú évek tapasztalatának és munkájának eredménye. a rohanó világban mekkora érték ma a türelem?

KEMENTZEY FERENC: Hatalmas érték a türelem. Én magam is türelmesebb vagyok most, mint tizenöt évvel ezelőtt. Egy kereskedelmi bankban nem egyszerűen tranzakciókat bonyolítunk, hanem ügyfélkapcsolatokat építünk, és az ügyfeleinket teljes üzleti ciklusokon keresztül látjuk: megtapasztaljuk velük a sikeres időszakokat, a válságokat és a fellendüléseket is. A türelem a hosszú távú kapcsolatmenedzsment és a közös gondolkodás egyik alapértéke. A gyors sikereknek természetesen megvan a helyük – egy jó tranzakciónak, egy sikeres projektfinanszírozásnak vagy egy nagy konverziónak –, de a vállalati finanszírozás és a banki kapcsolatépítés lényege az, hogy távlatokban, az egyes üzleti ciklusokon átívelően tudjunk együtt gondolkodni az ügyfeleinkkel. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan bankcsoport, mint a Raiffeisen, több mint száz éve működik: tudja, hogy vannak jobb és nehezebb időszakok, és hosszú távon érdemes gondolkodni.

raiffeisen
Fotó: Talabér Géza

A beszélgetést kísérő borok

A 35. Budapest Borfesztivál díszvendége az amerikai kontinens volt, így a beszélgetés során kóstolt borsor nemzetközi tételeit az Újvilágból válogattuk; melléjük pedig a Vince magazin tesztjein kiemelkedő, ötcsillagos minősítést szerzett borokat párosítottuk. A sort a másfél évtizedes jubileum tiszteletére egy 15 éves, hatputtonyos tokaji aszúval zártuk.

A borsor:

1. Errazuriz Sauvignon Blanc 2024, Chile
2. Stag’s Leap Karia Chardonnay 2023, Kalifornia, USA
3. Spiegelberg Szent Ilona Olaszrizling 2015, Magyarország, Somló – a Vince magazin dűlős olaszrizlingtesztjének ötcsillagos bora
4. Achaval Ferrer Malbec 2022, Mendoza, Argentína
5. Bodega Garzon Single Vineyard Tannat 2022, Uruguay
6. Bukolyi Marcell Kékfrankos Reserve Nagy-Eged Grand Superior 2021 – Vince Díj 2025-ben
7. Holdvölgy Culture 6 Puttonyos Tokaji Aszú 2011

(partneri együttműködés)
Szerző: Tóth Judit
Címlapfotó: Talabér Géza

A cikk a Vince magazin 2026. októberi számában jelent meg. A magazin kívánt lapszáma vagy akár előfizetés is megrendelhető a HG Média webshopjában.