Boszorkányos a neve, varázslatos a hatása – miért nem esszük többet?

Az ősz sztárja, gyönyörű és nagyon hasznos.

Magyar neve varázsmogyoró, angol neve boszorkánymogyoró (Witch-hazel), miközben nem is rokona a mogyorónak (egy lombhullató cserje). A Magyar Mezőgazdaság mutatta be a minap az Észak-Amerikából származó Hamamelis virginiana növényt, ami – mondhatni – ősszel lép elő a rivaldafénybe. Egyrészt ritkaságszámba menően ilyenkor virágzik, másrészt zöldes-sárgás-vöröses levele feltűnő jelenség még az őszi színkavalkádban is.

A varázsos névre nem csak kinézetével szolgál rá a növény – írja a már említett cikk. Észak-Amerika őslakosai a varázsmogyorót fontos gyógynövénynek tekintették. Ágait víz és elásott kincsek felkutatására alkalmas varázspálcaként használták, hajlékony fájából íjat is készítettek.

Manapság már inkább előbbi hatását hasznosítják: kisebb sérülések, vágások, horzsolások, zúzódások, ficam, rovarcsípés, napégés, forrázás, ajakherpesz, bőrpír, kiütések, ekcéma és viszkető bőr kezelésénél alkalmazzák. Jótékony hatással van a gyulladt visszerekre és az aranyeres csomókra. Használható torok és szájöblítésre, gyulladt ínyre. Fürdővízhez adva csillapítja az izomfájdalmakat.

Akinek van növénye, nyáron gyűjtött leveleiből, vagy ősszel levágott gallyacskáiból készíthet főzetet, illetve beszerezhető kenőcsként is.

Címlapfotó: Laura Ockel / Unsplash