Kutatók állítják, végveszélyben a magyarok kedvenc körete!
Aggasztó képet fest az ELTE és a MATE kutatóinak közös tanulmánya.
Az Agrárszektor mutatta be nemrég az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatóinak közös munkáját, amiben a burgonya jövőjét elemezték. Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita azt vizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés itthon az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
A problémát az jelenti – így a tanulmány –, hogy a burgonya ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van. Magyarország a termesztés déli határán fekszik, a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A helyzetet súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők már tartósan megtelepedtek Magyarországon. Nem véletlen, hogy míg az ezredfordulón nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, 2025-re ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Magyarország immár behozatalra szorul krumpliból.
A cikkben felvázolt legpesszimistább forgatókönyv azt sem tartja kizártnak, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre. A kutatók szerint ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk, és a hazai, jó minőségű burgonyát választhassuk az import helyet.
Magyarországon az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás 60 kilogramm körül alakul, messze a legnépszerűbb zöldségünkről van szó. Leggyakrabban a köretek közül a krumpli kerül a magyar tányérokba, salátaként, sütve, főzve és pürének elkészítve egyaránt kedvelt.
Címlapfotó: Pablo Merchán Montes / Unsplash
