Aranyat érő zöldség, amit mi is ültethetnénk otthon, mégsem tesszük

Vitaminban és tápanyagban gazdag, jól érzi magát a magyar klímában, a boltban drága, mégsem foglalkozunk vele.

Az Agrárszektor gyűjtött össze minapi cikkében olyan, Magyarországon ma még egzotikusnak számító gyümölcsöket, amiknek a hazai klíma elvileg már megfelelne, mégsem fedezték még fel őket a kerttulajdonosok. A legizgalmasabb a listáról talán az oca, vagyis az Andok édes-savanyú minikrumplija.

Az oca (Oxalis tuberosa) az Andok magas hegyvidékeiről származik, ahol a burgonya után a leggyakrabban termesztett gumós növény, nálunk azonban még alig ismert. Ez a kis kúszónövény a sóskák rokona, és a leveleit, fiatal hajtásait is fogyasztják, amelyek savanykás ízük miatt jól illenek salátákhoz. A növény valódi értéke a kis, színes gumóiban rejlik, amelyek C-vitaminban, káliumban és vasban gazdagok. Ízük burgonyaszerű, de édesebb és enyhén savanykás, különösen, ha a felszedés után napoztatjuk őket. Az oca termesztése a burgonyához hasonlóan gumókról történik.

Mivel hosszú a tenyészideje, érdemes már tél végén, kora tavasszal cserépbe ültetett gumókból palántákat nevelni. Kiültetésre a fagyveszély elmúltával kerülhet sor, napos, tápanyagdús talajba. Mivel sokat fut, támrendszert igényelhet, de talajtakaróként is alkalmazható. Kulcsfontosságú tudni, hogy a gumók fejlődése csak akkor indul be, amikor a nappalok hossza 9 óra alá csökken, azaz késő ősszel. Ezért a betakarítással egészen november közepéig, az első komoly fagyokig érdemes várni. A felszedett gumók utóérlelése napos ablakpárkányon egy-két hétig javasolt, hogy elveszítsék savanyúságukat és megédesedjenek.

Címlapfotó: CDC / Unsplash