Nagymamánk mindig tette ezt a fűszert a húslevesbe, mára teljesen elfelejtettük és ez kár

2026. április 08.

Nem készülhetett húsleves nélküle, több okból is jó lenne, ha újra felfedeznénk.

Két generációval ezelőtt – főleg vidéken – nem létezett vasárnapi húsleves sáfrányos szeklice nélkül. A sárkányos szeklice (más néven pórsáfrány, fattyúsáfrány, parasztsáfrány, olajözön) az őszirózsafélék családjába tartozó növény, hosszú évszázadokig kedvelt fűszer volt Magyarországon. Annál is inkább, mert a kertekben megtermett és szedése kevéssé munkaigényes, így nagyságrendekkel olcsóbb a valódi sáfránynál.

Szemét-leves: a konyhai pénzspórolás csúcsa

Cserébe íze eléggé semleges (tulajdonképpen nincs is neki), így elsősorban esztétikai „tuningra” használták. A szeklice gyönyörű, aranyló színt ad a levesnek, ami a háziasszonyoknak fontos szempont volt, ez ugyanis a leves gazdagságának érzetét keltette (értsd: nem spórolták ki belőle a húst és a zöldségeket).

Ráadásul egyáltalán nem csak a levesek színesítésére alkalmas. 1978-ban bőszen ajánlgatta a Magyar Konyha a legváltozatosabb fogásokhoz. „Használják húsleves, mártások, főzelékek, krémek, tészták, sajtok, vajas ételek ízesítésére és színezésére.”

Ennek ellenére éppen akkoriban szorult ki végképp a konyhából. Ennek egyértelmű az Egészségügyi Dolgozó című lap 1976-os egyik cikke. „A régi magyar konyha híres lakodalmi levese elképzelhetetlen volt az úgynevezett parasztsáfrány, azaz a gyógynövényként is ismert sáfrányos szeklice nélkül. A minden húsleves fűszerezésére kiváló növényt ma is árulják a gyógynövény boltokban.”