Sokaknál még most is tart a Covid egyik utóhatása, ezt az étkezéseknél lehet észrevenni
Egy friss kutatás arra jutott, hogy a koronavírus-járvány hosszú távon okozhatott rendszerszintű változásokat.
A járvány elején hamar kiderült, hogy a Covid egyik jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés. Kezdetben átmeneti tünetnek tűnt, és legtöbb esetben néhány hét alatt meg is szűnt. Ugyanakkor egyre több tapasztalat mutatja, hogy az ízérzékelés egyes esetekben hónapokkal, akár évekkel később sem áll vissza teljesen. Egy, a Chemical Senses folyóiratban publikált tanulmány konkrét magyarázatot ad arra, mi állhat a tartós ízérzékelési zavarok mögött. A vizsgálatban olyan embereket elemeztek, akik több mint egy évvel a fertőzés után is ízlelési problémákról számoltak be. Az eredmények szerint elsősorban az édes, keserű és az umami ízek érzékelése sérült, miközben a sós és savanyú ízek többnyire megmaradtak.
A tanulmány szerint a háttérben konkrét biológiai változások állnak. Az ízlelőbimbóinkban csökkenhet egy fontos molekula, az úgynevezett hírvivő RNS szintje, ami kulcsszerepet játszik az ízek „továbbításában” az agy felé. Ha ez a rendszer gyengébben működik, az ízek is tompábbá válnak – mintha lehalkítanánk a hangerőt. A kutatók arra is rámutattak, hogy az ízlelés működése mellett az ízlelőbimbók szerkezete is megváltozhat. Bizonyos esetekben felépítésük rendezetlenebbé válik, ami tovább rontja az érzékelést. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy „valami nem stimmel”, hanem arról, hogy a rendszer működése több szinten is megváltozott.
Honnan tudjuk, hogy minket is érint?
Van pár egyértelmű jele annak, ha az ízérzékelés a fertőzés után sem állt vissza. Az ételek íze tompábbá válik, kevésbé intenzív, vagy egyszerűen eltér a megszokottól. Gyakran éppen az édes, keserű és umami ízek érzékelése gyengül, miközben a sós és savanyú ízek többnyire megmaradnak. A szaglás is torzulhat vagy csökkenhet. A nehezebb kérdés az, hogy mit tehetünk. Egyelőre nincs biztos megoldás, de a szakértők szerint vannak módszerek, amikkel próbálkozhatunk. Ilyen például a szaglás tréning: meghatározott illatokat – például citromot, rózsát, eukaliptuszt vagy szegfűszeget – szagolunk naponta kétszer, hosszabb időn keresztül. Ez időigényes folyamat, és nem minden esetben vezet eredményre, de előfordul, hogy javulást hoz.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Caroline Attwood / Unsplash
