A görög joghurt ideje lejárt, itt van az új joghurt, ami még finomabb és egészségesebb
Király életét mentették meg vele, tanulmányozása Nobel-díjat is hozott, a 21. században reneszánszát éli. Nem véletlenül.
A bolgár joghurt az új görög joghurt? Ezzel a címmel közölt 2026 áprilisában hosszú cikket a 20 milliós havi eléréssel rendelkező angol nyelvű tasteofhome.com oldal. Az, hogy egy ilyen elérésű platform foglalkozik a jelenséggel, azt mutatja, hogy a bolgár joghurt nagyjából 10 éve kezdődött térhódítása mára komoly méreteket öltött.
Pedig egyébként távolról sem új termékről van szó. A legenda szerint a 16. században már bolgár joghurttal segítettek a gyengélkedő I. Ferenc francia királyon – emlékeztet a culturedfoodlife.com. Egy alkalommal a király súlyosan megbetegedett. Krónikus hasmenés gyötörte, amely annyira legyengítette, hogy a kiszáradás szélére került, és már az életéért imádkoztak. Az udvari orvosok közül senki sem tudta megállítani a betegséget.
Tanácsadói kétségbeesésükben Franciaország határain túl kerestek segítséget. Végül az Oszmán Birodalomhoz fordultak, amelynek területe akkoriban magában foglalta Bulgáriát is – azt a vidéket, ahol a fermentált tej fogyasztásának évezredes hagyománya volt, és híres volt az egészségmegőrző, élethosszabbító hatásáról.
Egy bolgár orvost hívattak a francia udvarba, aki egy meglepően egyszerű, ám Nyugat-Európában akkoriban ismeretlen „gyógyszert” írt fel: hagyományos bolgár joghurtot. Ez a sűrű, fanyar joghurt olyan vad baktériumtörzsekkel készült, amik Bulgária hegyvidéki régióiban honosak – különösen a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus, ami – mint mára kiderült – egy igazi probiotikus erőmű.
I. Ferenc elkezdte naponta fogyasztani a joghurtot és állítólag rövid időn belül enyhültek a tünetei. Visszatért az ereje, az emésztőrendszere pedig stabilizálódott. Végül teljesen felépült. A csodás gyógyulást a joghurtnak tulajdonították, gyógyerejének híre egész Európában elterjedt.
A bolgár joghurt és a Nobel-díj
A modern tudomány évszázadokkal később megerősítette a bolgár joghurt rendkívüli egészségügyi előnyeit. Behatóan foglalkozott vele az ukrán biológus, Ilja Iljics Mecsnyikov, aki 1908-ban Nobel-díjat is kapott „az immunitás terén végzett munkája elismeréséül”. Ő volt az egyik első, aki kapcsolatot feltételezett az emésztőrendszer állapota és az immunrendszer között. Munkássága rávilágított arra, hogy a bélrendszer mikrobiomjának jótékony baktériumokkal történő befolyásolásával javíthatjuk egészségünket és fokozhatjuk immunrendszerünk öngyógyító erejét. Megállapította azt is, hogy a betegségek kialakulásának és a gyorsabb öregedésnek az egyik fő oka a bélrendszeri önmérgezés (auto-intoxikáció). Felfedezése szerint a bolgár joghurtban található probiotikumok gátolják azoknak a bélbaktériumoknak a szaporodását, amelyek ezt a folyamatot előidézik. Ennek eredményeként a bolgárok és az oroszok nagy mennyiségben kezdtek hagyományos joghurtot és kefirt fogyasztani.
A bolgár joghurt egy tradicionális, nem szűrt joghurt. A fermentáció során természetes módon nyeri el sűrű, krémes állagát és jellegzetesen fanyar ízét. Sajátosságát a speciális Lactobacillus bulgaricus kultúráknak köszönheti. Mindeközben a görög joghurtot többször szűrik, hogy eltávolítsák belőle a savót, így sokkal sűrűbbé válik, alacsonyabb a cukortartalom és magasabb a fehérjetartalom mellett. A bolgár változatot probiotikumokban gazdagabbnak tartják, míg a görögöt sűrű textúrája miatt kedvelik.
Címlapfotó: Wesual Click / Unsplash
