Három élelmiszerben még most is kimutatták a 2015-ös bányaszerencsétlenség méreganyagait

Szakértők figyelmeztetnek, az élelmiszerek éveken át tartó fogyasztása összeadódó hatásokkal járhat. Első sorban a központi idegrendszert, az emésztőrendszert és a vérképző szerveket érintő daganatos megbetegedések esélye növekedhet.

A São Paulo-i Egyetem (USP), a brazíliai Espírito Santo Szövetségi Egyetem (UFES) és a spanyolországi Santiago de Compostela-i Egyetem talajtani, környezetmérnöki és közegészségügyi kutatói azt vizsgálták, hogy biztonságos-e a Doce-folyó torkolatának közelében termesztett növények fogyasztása. A kérdés azért merülhetett fel, mert a területet (Linhares, Espírito Santo) 2015 novembere, a Minas Gerais-i Fundão bányamedence gátszakadása óta vasbányászati hulladék szennyezi.

A csoport a katasztrófa által sújtott talajon termesztett banánra, maniókára és kakaópépre összpontosított. A vas-oxidokhoz – a bányahulladék fő összetevőjéhez – kapcsolódó fémek (kadmium, króm, réz, nikkel és ólom) szintjét vizsgálták. Megállapításaik szerint a szennyezett talajban termett banán fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet a hatéves vagy annál fiatalabb gyermekek számára.

A szennyezettség méréséhez a kutatók talaj- és növényi mintákat gyűjtöttek. A növényeket megmosták, megmérték frissen, majd szárítás után is. A gyökereket, szárakat, leveleket és a hámozott gyümölcsöket külön-külön megőrölték. „A növényi őrleményt különböző savakkal oldattá alakítottuk, és meghatároztuk az oldat koncentrációját. Ezt összevetettük a hígított anyag súlyával, így megkaptuk a potenciálisan mérgező elemek (PTE) koncentrációját” – idézi a kutatásról szóló Science Daily az egyik résztvevőt.

A banán és a manióka esetében a króm kivételével szinte minden fém nagyobb mennyiségben volt jelen a föld alatt, a gyökerekben és gumókban. A kakaó eltérően viselkedett: ott a szárakban, levelekben és a gyümölcsben mértek emelkedett szintet. A kakaópépben a réz- és ólomkoncentráció meghaladta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghatározott határértékeket. 

„Ezek az elemek természetesen is jelen vannak a környezetben alacsony koncentrációban. De egy olyan katasztrófa után, mint a mariana-i, fokozott óvatosságra van szükség” – mondta Tamires Cherubin társszerző. A csoport arra is figyelmeztet, hogy a szennyezett talajban termett élelmiszerek éveken át tartó fogyasztása kumulatív (összeadódó) hatásokkal járhat. „Az idő előrehaladtával, figyelembe véve a brazíliai 75 éves várható élettartamot, fennállhat a rákkeltő kockázat, mivel az elemek közvetlen vagy közvetett DNS-károsodást okozhatnak” – mondta Cherubin. Ez növelheti a központi idegrendszert, az emésztőrendszert és a vérképző szerveket érintő daganatos megbetegedések esélyét.

Jó hír, hogy Magyarországra gyakorlatilag nem érkezik Brazíliából banán. Bár a dél-amerikai ország a világ egyik legnagyobb termelője, a termés mintegy 95 százaléka el sem hagyja az országot. A Magyarországra érkező szállítmányok túlnyomó többsége Ecuadorból, Kolumbiából és Costa Ricából származik.

Címlapfotó: Joshua Rawson-Harris / Unsplash