Egyszerű és finom, mégis feledésbe merült a magyar paraszti konyha legrégebbi süteménye

2026. július 28.

Csak és kizárólag búzából készül, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, mégis nagyon édes.

2026-ban június legvégén megkezdődött a búza aratása Magyarországon. A megszokottnál valamivel korábban, ugyanis a meglepően aszályos tavasz után nem volt sok értelme hosszasabban várni a betakarítással. Ráadásul a nyári hőség és az aszály nemcsak az érést gyorsítja, de szinte napról napra rontja a terméskilátásokat is. A csapadékos tél végén még 5,4 millió tonnás hazai össztermésben reménykedtek a szakemberek, most viszont jó, ha az 5 milliót elérjük.

Külföldön a legrosszabb édességként tartják számon, a magyarok mégis imádják

A búza nemcsak „életet adó” kenyérgabonája, de ezen kívül is fontos alapanyaga volt már a magyar paraszti konyhának is. A dödölle, cibere, puliszka, gulyásleves, paprikás krumpli és annyi más finomság mellett kevesebb szó esik az édességekről. Pedig a népi gasztronómiában azoknak is szép hagyományuk van. A legtöbbnek fontos hozzávalója a búza, de nemcsak lisztté őrölve, hanem más formában is.

A csíramálé nevű édes lepényhez például csíráztatott búza szükséges, jellegzetes ízét is a természetes biokémiai folyamatok révén éri el – olvasható az agroforum.hu oldal cikkében. Sokan a magyar paraszti konyha egyik legrégebbi süteményének nevezik, bár a Balaton-felvidéken kevésbé ismert, illetve a Duna–Tisza közén is szórványosabban készítik. Pedig nem nehéz az elkészítése: ha a búzát vékony rétegben elterítjük, és nedvesen tartva kicsíráztatjuk, azzal már a munka dandárját el is végeztük.

A kicsírázott gabonát felhasználás előtt megszárítják, majd lisztté őrletik, és így készítenek belőle tésztát. Még gyakoribb, hogy nedvesen megtörik mozsárban, aztán le is darálják (húsdarálón), végül a törmeléket langyos vízben mossák-kiáztatják. Ezáltal jutnak egy fehér színű csírás léhez, ami a csíramálé alapanyagát jelenti, és azt már csak rozs- vagy búzaliszttel tésztává kell keverni. Vékony rétegben sütik meg, kemencében nagyjából annyi idő alatt, mint egy kenyeret (3 órán át, lassú tűzön). A csiripiszlinek is nevezett finomság gyakran böjti étel, de a kíváncsiak akár most, a nyár közepén is elkészíthetik.