Natúran egészséges, de feldolgozva vigyázni kell a magyarok kedvenc csemegéjével

Tények és tévhitek a világ legnépszerűbb rágcsálnivalójáról.

A földimogyoró a világ egyik legnépszerűbb rágcsálnivalója: vaj formájában, süteményekbe keverve vagy sózva és pörkölve szinte minden háztartásban megtalálható. Mégis rengeteg félreértés és városi legenda övezi. Sokan egészségtelennek tartják, mások allergiától vagy a környezeti hatásaitól félnek. Pedig a legtöbb aggodalomra a tudomány már rácáfolt. Ezekből gyűjtött egy csokorral a minap a Daily Meal.

1. A mogyoró dióféle

Talán a leggyakoribb tévhit, pedig a földimogyoró valójában hüvelyes, vagyis botanikailag a bab és a borsó rokona. A hüvelyesek jellemzője, hogy a termésük magokat zár magába, míg a diófélék egy kemény héjban fejlődnek. A félreértés abból származik, hogy a földimogyorót gasztronómiai szempontból ugyanúgy használjuk, mint a többi olajos magvat.

2. A mogyoró kevésbé egészséges, mint a diófélék

A földimogyoró tápértéke valójában kiváló. Magas a fehérje- és rosttartalma, sok benne a B-vitamin, az E-vitamin, a réz, a biotin (B7-vitamin) és a mangán, emellett elsősorban szívbarát, egyszeresen telítetlen zsírokat tartalmaz. A rossz hírneve nagyrészt annak köszönhető, hogy a boltok polcain gyakran a valóban túlsózott, olajban pörkölt vagy cukrozott formában jelenik meg. A natúr változat viszont kifejezetten egészséges fehérjeforrás.

3. A finomított mogyoróolaj veszélyes az allergiások számára

Sokan azt gondolják, hogy minden mogyoróból készült termék allergiás reakciót válthat ki, pedig a finomított mogyoróolaj más kategória. Egy vizsgálat során 60 mogyoróallergiás résztvevő fogyasztotta biztonságosan ezt az olajat, mivel a gyártás során a tüneteket kiváltó fehérjéket teljesen eltávolítják belőle. Fontos azonban, hogy ez csak a finomított változatra igaz. A hidegen sajtolt olajok továbbra is kockázatot jelenthetnek.

4. A korai mogyorófogyasztás növeli a gyermekkori allergia kockázatát

Egykor az orvosok azt javasolták, hogy a kisgyerekek hároméves korukig ne kapjanak mogyorót. Az új kutatások szerint ez éppen az ellenkező hatást válthatja ki. A gyermekgyógyászati akadémiák ma már arra bátorítják a szülőket, hogy 4–6 hónapos korban, kis mennyiségben vezessék be a mogyorót. Ezzel segíthetnek megelőzni az allergia kialakulását. Természetesen a fulladásveszély miatt egész mogyorót kisgyerekeknek nem adhatunk.

5. A földimogyoró genetikailag módosított növény

Sok fogyasztó hiszi azt, hogy minden nagyüzemi növény genetikailag módosított, de a mogyoró mindenképp kivétel. A GMO-földimogyoró nem létezik, mivel a kutatók attól tartanak, hogy a génmódosítás fokozná az allergénfehérjék számát.

6. A mogyoró fogyasztása repülőn életveszélyes lehet

A légitársaságok évek óta vitatják, biztonságos-e mogyorót felszolgálni a fedélzeten. Tudományos kutatások szerint a levegőben szálló részecskék nem idéznek elő allergiás reakciót; az ilyen esetek gyakorlatilag soha nem fordulnak elő. A probléma fő forrása a közvetlen érintkezés lehet, ezért az allergiás utasoknak csak annyit kell tenniük, hogy megtisztítják a tálcát és az ülést, mielőtt enni kezdenek.

7. A mogyoróallergia automatikusan maga után von más allergiákat is

A mogyoróallergia nem jelenti automatikusan, hogy valaki a dióra, mandulára vagy a hüvelyesekre is érzékeny lesz. Bár előfordulhat keresztallergia, a legtöbben bátran fogyaszthatnak más magvakat vagy babféléket. Egy orvosi allergiavizsgálat segít pontosan meghatározni, mi okoz reakciót a szervezetünkben, és mi nem.

8. A mogyorótermesztés vízpazarló és környezetkárosító

A földimogyoró az egyik legvíztakarékosabb növény. Egy tanulmány szerint 30 gramm mogyoró termesztéséhez mindössze 18 liter víz szükséges, míg ugyanennyi mandulához több mint 300 liter. Ráadásul a növény minden része hasznosul – a héj például takarmányként vagy biogázként is felhasználható.

9. A mogyoróallergia rendkívül gyakori

A valóságban a lakosság mindössze 2–3 százaléka érintett, és a legtöbb eset enyhe lefolyású. A súlyos anafilaxiás reakciók ritkák, és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már jól kezelhetők. A fennmaradó 97–98 százalék számára a mogyoró biztonságos, tápláló és környezetbarát fehérjeforrás.

Címlapfotó: Irene Kredenets / Unsplash