Ez ma a legkeresettebb hús Magyarországon!

A kedvezőbb ár, a sokoldalúság és a jobb tápérték repítette az első helyre.

A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül. A baromfihús-fogyasztás gyakorlatilag minden országban és régióban nőtt. A fogyasztók számára a kedvezőbb ár, a termék állandósága és adaptálhatósága, valamint a magasabb fehérje- és alacsonyabb zsírtartalom vonzó. A FAO és az OECD mezőgazdasági kilátásai szerint a következő évtizedben továbbra is a baromfi lesz a leggyorsabban növekvő húsféle. 2031-re a piac 47 százalékát fogja kitenni.

Az Agrárszektor által a minap alaposan kielemzett baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból az Európai Unióban. Mint írják, az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értéket tesz ki az uniós élelmiszerrendszerben és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet. Több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát, kacsát vagy libát.

Magyarországon egyértelműen első helyen van a baromfihús. 1970-2000 között a leggyakrabban sertéshús került az asztalokra, viszont az ezredfordulótól inkább a baromfi mellett döntöttek a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás már 25 kilogramm volt, szemben a sertéshús 19 kilogrammjával.

Magyarországon a teljes baromfiágazat 65-70 százalékát a csirketermelés teszi ki. A kacsaágazat esetében az előállított árunak 70-75 százaléka exportra megy, a libánál ez kilencven százalék, míg a pulykahúsból készült termékek negyven százaléka kerül külföldre. Jelenleg 120 százalékban önellátó Magyarország a csirkehús esetében. A további piacbővülés lehetősége is adott a hazai baromfiágazat számára, hiszen az igény a baromfihúsra egyre csak fokozódik.

Címlapfotó: Sebastien LE DEROUT / Unsplash