Minden magyar konyhában ott az eszköz, aminek elődjét Szilárd Leó és Einstein találta fel

A két tudós találmányát végül elsodorta a történelem.

A mai hűtőszekrények számunkra magától értetődő, biztonságos háztartási eszközök. Kevesen tudják, hogy a készülék első generációja halálos veszélyt rejtett magában. Az 1920-as években megjelent korai hűtőgépek hatalmas előrelépést jelentettek az élelmiszer-tárolásban. A hűtéshez azonban mérgező és gyúlékony gázokat használtak, így a szivárgások, tüzek és robbanások sem voltak ritkák. Ezen a problémán próbált segíteni Albert Einstein és magyar kollégája, Szilárd Leó.

1926-ban a két tudós kifejlesztett egy különleges szivattyút, ami kiküszöbölte a szelepek meghibásodását. Az általuk megalkotott rendszer nem tartalmazott mozgó alkatrészeket, elektromágnes segítségével sűrítette a hűtőközeget. Fontos újításnak számított az is, hogy a működéséhez nem villanyáram, hanem csupán egy hőforrás kellett. Miután sikerült kifejleszteniük egy stabilan működő prototípust, 1927-ben szabadalmat adtak be – írja a Daily Meal. 

A találmány azonban rosszkor született. A gazdasági világválság és az erős verseny egyaránt keresztülhúzta a számításaikat. Bár az Electrolux megvásárolta a szabadalmat, a nehéz gazdasági helyzetben nem volt nagy kereslet az újfajta hűtőszekrényre.

Fontos megemlíteni, hogy mindeközben Amerikában a General Motors mérnökei előálltak egy másik megoldással. Thomas Midgley 1928-ban megalkották a freont . A színtelen gáz a hűtőrendszerben folyadékká, majd ismét gázzá alakulva tette lehetővé a hűtési ciklust. A freon jóval biztonságosabb volt, mint a korábbi mérgező vagy gyúlékony gázok, és még hatékonyabban is működött. Mire Einstein és Szilárd az 1930-as években Amerikába emigrált, a freon már elterjedt, és a hűtőszekrény a legtöbb háztartás alapfelszerelésévé vált. A két tudós ezért más területeken kerestek új kihívásokat.

Utóbb kiderült, a freon az ózonréteg pusztulásának egyik fő okozója, így mára kiváltották kevésbé káros anyagokkal. Az Einstein–Szilárd-hűtőszekrény azonban nem tért vissza: bár áram nélküli működése miatt ígéretes lehetett volna az áramellátással nem rendelkező térségekben, végül elfeledett találmány maradt a technikatörténetben.

Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Taton Moïse / Unsplash