Betiltottak számos konzervet, ólom kerülhetett az élelmiszerbe

A dobozok illesztéseit ólomtartalmú forraszanyaggal zárták le.

Az elmúlt fél évszázadban alaposan átalakult az élelmiszeripar, vele együtt pedig az is, mit tartunk biztonságosnak. Az 1970-es években például több olyan összetevő és gyártási eljárás is elterjedt volt, amelyről később komoly egészségügyi kockázatok derültek ki. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek közül többet fokozatosan kivontak a forgalomból, másokat pedig teljesen betiltottak. A Mashed cikke mutatott be ezekből jó néhányat, köztük olyat is, ami egy időben Magyarországon is hasonló eljárással, technológiával és hozzávalókkal készült.

A konzervdoboz ma az egyik leghétköznapibb élelmiszer-csomagolásnak számít, az 1970-es években azonban még egy ma már meghökkentő technológiát alkalmaztak a gyártásuk során. A dobozok illesztéseit gyakran ólomtartalmú forraszanyaggal (alacsonyabb olvadáspontú fémötvözet, amellyel két fém munkadarabot lehet egymáshoz rögzíteni) zárták le. A módszer az Egyesült Államokban rendkívül elterjedt volt. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) adatai szerint 1979-ben a konzervek mintegy 90 százaléka még ilyen eljárással készült. A hosszabb tárolás során azonban az ólom bekerülhetett az élelmiszerbe, így a konzerv tartalmával együtt az emberi szervezetbe is.

Ma már tudjuk, hogy az ólom már kis mennyiségben is káros lehet, a gyermekek fejlődő idegrendszere pedig fokozottan érzékeny rá. Az USA-ban ezért az FDA 1991-ben megtiltotta az ólomforrasztás használatát az élelmiszer-konzervek gyártásában, 1994-től pedig az ilyen dobozok forgalmazását is betiltotta.

Címlapfotó: LukeD_ / Pixabay