Elbúcsúzhatnak a magyarok az egyik kedvencüktől?
Tavaly újabb 26 százalékkal csökkent a termelés.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik. A hazai termés visszaesése mellett a termelői árak jelentősen emelkedtek, ami jól tükrözi a kínálat szűkülését. 2025-ben a magyar málnatermés 26 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így mindössze 296 tonna termést takarítottak be – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az Agrárszektor. A visszaesés ellenére a fogyasztói igény továbbra is jelentős, ezért az import szerepe egyre meghatározóbbá válik.
A málna továbbra is a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a hazai termesztése azonban évről évre visszaszorul. Míg az 1980-as években még mintegy ötezer hektáron termesztették Magyarországon, az ezredfordulóra ez 1500 hektárra csökkent, mára pedig országszerte mindössze 100-150 hektáron foglalkoznak málnával. A drasztikus visszaesés hátterében a klímaváltozás, a hőhullámok, az aszályok, az öntözési nehézségek, a munkaerőhiány és a növekvő termesztési költségek állnak.
A friss málna behozatala – elsősorban Spanyolországból – 42 százalékkal, 743 tonnára emelkedett 2025-ben, miközben a kivitel továbbra sem számottevő. Az idei év első hat hónapjában is folytatódott ez a tendencia: a friss málna importja további 10 százalékkal, 492,6 tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hasonló folyamat figyelhető meg a fagyasztott málna piacán is. A döntően Szerbiából és Németországból érkező import 2025-ben 11 százalékkal, 1,4 ezer tonnára bővült, míg a kivitel 63 százalékkal, 85,7 tonnára csökkent. Az idei év első felében az import újabb jelentős, 37 százalékos növekedést mutatott, elérve a 971 tonnát, ezzel párhuzamosan az export 82 százalékkal, mindössze 11 tonnára esett vissza.
Címlapfotó: Adrien Delforge / Unsplash
