Fura ok miatt lett a karácsonyok legfontosabb süteménye egyik kedvenc finomságunk
A második világháború után végleg meghódította a világot és Magyarországot.
Kevés dologgal kapcsolatban kering annyi legenda, mint a panettone. Egy minapi cikkében a Hamu és Gyémánt gyűjtötte össze a különböző változatokat. Az egyik történet szerint egy milánói nemes, Ughetto beleszeretett egy pék lányába, Adalgisába, és ezért titokban a pékségben kezdett dolgozni. A kenyértésztát vajjal, tojással, cukorral és mazsolával gazdagította – ezzel fellendítette a pékség eladásait, elnyerte a lány kezét, és nem mellesleg megalkotta az első panettonét.
Másik verzió szerint a név valójában egy Toni nevű inasra utal. Az inas a milánói herceg udvarában dolgozott és 1495 karácsonyán rögtönözte az új süteményt, amikor a desszertnek szánt torte elégett. A hercegnek állítólag annyira megtetszett az új sütemény, hogy a következő karácsonyi vacsoráján is ezt szolgálták fel. A „pan de Toni” magyarul annyit tesz: „Toni kenyere”.
Bármelyik keletkezéstörténet is legyen igaz, az biztos, hogy a kalácsféleség mára az olasz karácsonyok elmaradhatatlan kelléke lett. Az 1900-as években megindult a tömeggyártása, a második világháború vége óta pedig már annyira könnyen elérhető, hogy végérvényesen a legfontosabb karácsonyi süteménnyé vált az országban. Sőt, annyira könnyen elérhető, hogy a panettone immár a magyarországi élelmiszerboltokat is elárasztja karácsonykor.
De akár dönthetünk úgy is, hogy magunk sütjük meg ezt a finomságot. A már említett Hamu és Gyémánt cikkben kiváló receptet is találunk hozzá.
Címlapfotó: Matthias Cooper / Unsplash
