Íme a hús, ami a magyar tányérokon elvette az első helyet a sertéshústól!
Magyarországon véget ért a sertéshús több évtizedes, megingathatatlannak hitt dominanciája. Számos ok vezetett ehhez.
A magyar élelmiszeripar egyik fontos ágazata a húsipar, amely fejlődésének kezdete a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kezdetben háztáji termelést ekkor kezdték el a nagyobb, szervezettebb egységek felváltani, létrejöttek az első hazai szalámi- és húsfeldolgozó gyárak. A Pick Szeged, a Herz, valamint a Debreceni és Csabai Hús Zrt. is ebben az időben kezdte meg működését. De hogyan változott az elmúlt másfél évszázad során a hazai húsipar helyzete? Hogyan alakultak a magyarok húsfogyasztási szokásai, és melyek a főbb kiviteli célországok? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői ezekre a kérdésekre keresték a választ, az eredményekről az Agrárszektor számolt be. Az alábbiakban az ő cikkükből idézzük a legfontosabb részleteket.
A rendszerváltást követő években, valamint a piacgazdaság kialakulásával nem maradt érintetlen a hazai feldolgozóiparban az élelmiszeripar, valamint a húsfeldolgozói ágazat sem. A korábbi termelői szövetkezetek megszűntek. A privatizáció révén egyre több nem állami szereplő jelent meg az addig központilag irányított szektorban – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. Ez egyben azt is jelentette, hogy sok üzem bezárásra, felszámolásra került, valamint megnőtt a külföldi érdekeltség is a hazai húsiparban. Az 1990-es évektől elkezdett megváltozni a hazai vágóállat-termelés is, egyes fajták jelentősége lecsökkent, másoké nőtt.
A szarvasmarha egyre inkább visszaszorult a korábbi értékekhez képest. Ezzel párhuzamosan a baromfi folyamatosan nagyobb értéket kezdett kitenni a teljes vágóállat-termelésen belül. Ennek hátterében a hazai szarvasmarha állomány csökkenése állt. 2000 és 2011 között 805,3 ezerről 697,4 ezer főre csökkent a magyar állomány mérete. Ezzel szemben a baromfi termelés erőteljes növekedésnek indult: 1990-2020 között 283 788 tonnával bővült a baromfifélék vágóállat-termelése.
Mit eszünk a sertéshús helyett?
Sokat változott az egyes húsfajták fogyasztása is a lakosság körében. 1970-2000 között a leggyakrabban sertéshús került az asztalokra, viszont az ezredfordulótól inkább a baromfi mellett döntöttek a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 25 kilogramm volt, szemben a sertéshús 19 kilogrammjával. A változásért főként a megváltozott fogyasztói átlagárak felelősek. Míg a sertés- és marhahús ára fokozatos emelkedést mutat, addig a baromfi fogyasztói átlagára még mindig kedvezőbb a többi fajtához képest. Emellett az étkezési szokások megváltozása is befolyásoló hatású. Egyre többen döntenek a vöröshúsok elhagyása mellett, térnek át inkább a fehérhúsú állatok fogyasztására.
Címlapfotó: Monika Izdebska / Unsplash
