Soha ne együnk abban az étteremben, aminek a honlapján ezt a fényképet látjuk!
A pszichológia borzongások völgye néven írja le a jelenséget.
A mesterséges intelligencia által generált képek ma már szinte minden online felületen jelen vannak – ez alól a vendéglátás sem kivétel. Ha végiggörgetjük az ételkiszállító alkalmazásokat vagy egy-egy étterem honlapját, gyakran feltűnően tökéletes, már-már steril képekkel találkozunk. A pizzán a sajt természetellenesen hosszú szálakban nyúlik, a hamburger rétegei már-már geometriai pontossággal illeszkednek egymásra, a desszertek felülete pedig hibátlan, egyenletes fényben csillog. A látvány első pillantásra étvágygerjesztő, ám ha jobban szemügyre vesszük, inkább zavarba ejtő.
Valójában egy pszichológiai jelenségről beszélünk, amit a szakértők „uncanny valley” néven emlegetnek – magyarul leggyakrabban a borzongások völgye kifejezést használják rá. Ez egy pszichológiai és esztétikai fogalom, azt az élményt írja le, amikor egy robot, animációs figura vagy bármilyen mesterséges ábrázolás már szinte élethű, de mégsem teljesen az. A majdnem tökéletes hasonlóság éppen azért válik nyugtalanítóvá, mert az apró eltérések kizökkentik a szemlélőt, és kellemetlen, kísérteties érzetet keltenek benne – írja a The Daily Meal.
Ha egy étterem nem valódi fotókkal kommunikál a saját maga által tényleg lefőzött ételekről, hanem mesterségesen generált képekkel illusztrálja kínálatát, az számost kérdést felvet. Ha nem a valódi fogások szerepelnek a honlapon, felmerül a kérdés, mennyire adja vissza a kép azt az élményt, ami a helyszínen vár ránk?
Az ételfotózásnak vannak szabályai
A professzionális ételfotózás szintén képes idealizálni a valóságot. A foodstylistok aprólékos munkával igazítják helyére a salátaleveleket, finoman megemelik a bucit, beállítják a fényt és a szöget, hogy minden összetevő a lehető legelőnyösebb oldalát mutassa. Egy reklámban szereplő hamburger szinte mindig teltebbnek és szaftosabbnak látszik annál, mint ami a gyorsétteremben végül az asztalunkra kerül. A lényeges különbség azonban, hogy a képen valódi étel látható. Az ételfotózás, még ha esztétikailag túlzó is, a realitás talaján marad. A fény, a kompozíció és a styling javíthat az összképen, de nem teremt fizikailag lehetetlen részleteket. Ezzel szemben az MI által generált képek egyes részletei sokszor nem a valóság szabályait követik, hanem egy algoritmus „elképzelései” alapján állnak össze.
A vendéglátás bizalmi műfaj. Amikor éttermet választunk, nem csupán ételt rendelünk, hanem élményt, minőséget és megbízhatóságot is. Ha a vizuális kommunikáció mesterséges alapokon nyugszik, az könnyen megingathatja ezt a bizalmat. Természetesen nem minden MI-kép jelent automatikusan gyenge minőséget. A technológia lehet kreatív eszköz is, például hangulati illusztrációk vagy koncepciótervek esetében. Amikor azonban konkrét fogásokat jelenítenek meg vele, érdemes körültekintőnek lennünk.
Mit tehetünk fogyasztóként?
Figyeljünk a részletekre! A gyanúsan tökéletes textúrák, ismétlődő mintázatok, természetellenes fények árulkodó jelek lehetnek. Keressünk vendégfotókat, értékeléseket, közösségi médiában megosztott valódi képeket! Ezek gyakran pontosabb képet adnak arról, mire számítsunk.
A digitális korszakban a vizuális hitelesség kulcskérdés lett. És bár a mesterséges intelligencia egyre kifinomultabb, a legjobb reklám továbbra is a valódi étel. Ha egy étterem ezt nem tudja vagy nem akarja megmutatni, érdemes tovább keresgélnünk.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Spencer Davis / Unsplash
