200 éve kedvelt húsnak számított Magyarországon, ma szigorúan tilos fogyasztani

Rendkívül értékes, ízletes és tápláló, íze a borjú- és a malachúsra emlékeztet.

Korábban már beszámolt a vince.hu arról, hogy évszázadokkal ezelőtt a magyar főúri lakomákon rendszeresen felbukkant a hattyúhús. Nem a hattyúhús azonban az egyetlen, ami kikopott az idők során az étrendből.

Egykor például a hód is ízletes lakomaként is szolgált. A böjti szabályok szerint böjti időszakban (például a húsvéti nagyböjtkor) csak hal fogyasztható. Érdekes módon egykor a hód is az engedélyezett húsok közé tartozott. Vizi életmódja miatt ugyanis halnak tekintették a középkorban, emiatt nyugodtan kerülhetett az asztalra.

Ez a különös besorolás tette lehetővé, hogy a hód – elsősorban a farka – a böjti étrend egyik ínyenc fogásává váljon. A fennmaradt források számos receptet megőriztek az utókor számára, ezekből kiderül, hogy a hódfarkat többféleképpen is feldolgozták a konyhában. Ették például sült formában, a legelterjedtebb fogás azonban mégis a hódfarok leves volt, amit különböző szezonális zöldségekkel készítettek. Prémje és részben húsa miatt pusztultak ki a hódok az 1850-es évekre az egész Kárpát-Medencében.

Egykori déli szomszédunknál, a volt Jugoszláviában még az 1960-as években is komolyan felmerült, hogy újra bevezetik az étrendbe a hódhúst. A belgrádi Hústechnológiai Intézet szakemberei sülteket és egyéb ételeket, továbbá konzerveket készítettek és megállapították, hogy az érdekes szőrméjű rágcsáló húsa is rendkívül értékes, ízletes és tápláló. A baranyai Zlatna Greda birtokon még hódfarmot is létesítettek az alapanyag-ellátás biztosítására, a projekt azonban így is elbukott.

Manapság már semmikor nem jöhet szóba a hódhús fogyasztása. A hód védett állat Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Jamie Brown / Unsplash