Beaujolais: az újboron túl

2024. július 24.

Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni érlelt beaujolais borokkal. De vajon mit tud ez az újbor árnyékában megbújó kategória?

Különleges misztikuma, varázsa van annak a szónak: beaujolais. Talán azért is, mert a Burgundia régióhoz tartozó azonos nevű borvidék bora az egyik legismertebb francia bor az óhazában és a határokon túl egyaránt. Olyannyira, hogy a világ Beaujolais-hoz köti az újbor megünneplését minden év novemberének harmadik csütörtökén. (Hagyományosan ekkor kerülnek a boltokba a beaujolais nouveau-k.)
A borvidék alacsony alkoholtartalmú, rövid eltarthatóságú borai hosszú ideig csupán a Saône és a Rhône folyóparti településekbe és Lyon városába jutottak el. A piac növekedéséhez kellett az ország vasúthálózatának kiépülése, fejlődése is. Ez nyitotta meg az utat a Beaujolais-i borok előtt. A bor első távolabbi (és hivatalosabb) megjelenése az 1960-as évekre tehető. Ekkor keltette fel a párizsi vendéglősök és kávéházak érdeklődését az új, friss, aromásbor. Akkoriban a gyorsított eljárással készült fiatal vörösborokat a régió borászai azért hozták forgalomba, hogy megünnepeljék a szüret végét, a borkészítés befejezését.

A Provence-i rozé titka: a Jövő Borásza cím idei nyertesének franciaországi beszámolója

Ez a fiatal bor viszont olyan színfoltja volt a palettának, hogy a beaujolais nouveau népszerűsége egyre nőtt. Azóta is egyre több örömöt szerez a borrajongóknak világszerte. A két megyén (Rhône és Saône-et-Loire) átnyúló Beaujolais Burgundia legdélibb része, önálló, nemzetközileg is jegyzett borvidék. Az 55 kilométer hosszan és 11-15 kilométer széles területen elterülő dűlői összesen 20 ezer hektárt tesznek ki. (Ezzel Magyarország második legnagyobb borvidéke lenne.) A beaujolais nouveau egyedi borkészítési technológiája az úgynevezett szén-dioxidos maceráció. Lényege, hogy egész, ép bogyókat tesznek a tartályba, majd szén-dioxiddal kiszorítják a levegőt, így az erjedés magában a bogyókban megy végbe. Ez garantálja a kirobbanó gyümölcsös ízeket. Fő alapanyag a vékony héjú, alacsony tannintartalmú egyszerű kékszőlő, a gamay.

Érlelt beaujolais bor

Míg a beaujolais noveau-ért tényleg az egész világ odavan, jóval kevésbé ismert tény, hogy éppen a „beaujolais noveau-őrület”, vagyis a könnyű bor sikere késztette arra a borvidék borászait, hogy más, sokkal komplexebb, hosszabb élettartamú borokat is készítsenek. Így ma már egyre több helyen készül tölgyfa hordóban finoman érlelt változat is, túllépve a korábbiakon, a megszokott technológiai megoldásokon.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara Tastin’France rendezvényén a Chateau de Durette pincészet beaujolais – vörös és fehér! – borai osztatlan sikert arattak. Különlegességüket az is adta, hogy nem a novemberben forgalomba kerülő tételek sorát gazdagítják. 8-12 napos tartályérlelés után pár hónapot tölgyfa hordóban is pihentek ezek a borok, csak utána palackozták őket. A Chateau de Durette pincészetnél mindössze 10 ezer palack készült ezzel az eljárással. Szintén fontos jellemző, hogy ennél a borászatnál a termés 80 százalékát bogyózzák, szem előtt tartva a jó ihatóságot, a kerekséget és a minél kevesebb tannint. Kóstolva ezek a tételek zamatosak, strukturáltak és jóval testesebbek a novemberi testvéreiknél.

Nemzetközi elismerések

Freund Adrienn, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara menedzsere szerint ez a kategória is egyre inkább helyet követel és talál magának a piacon. „Franciaországban a beaujolais borok nouveau változata mellett már hosszú ideje megtalálhatók a kereskedelemben a hordós érlelésű palackok is. Ez arrafelé nem újdonság, csupán Magyarországon volt eddig ismeretlen. Azért is örültünk, hogy a Chateau de Durette borászat bemutatta ezeket a borokat, hiszen ez új kedvenc lehet az itthoni beaujolais-rajongók körében. A pincészet számos nemzetközi díjat nyert már, legutóbb pedig az idei lyoni gasztrofesztiválon több boruk kapott arany-, ezüst- és bronzérmet. Sokat elmond az elismerés komolyságáról, hogy Lyon a francia gasztronómia fővárosa, ez az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó nemzetközi rendezvény. Az évente megrendezésre kerülő eseményen – amely idén ünnepelte tizenötödik születésnapját – nem csak borok, hanem sörök, sajtok és párlatok is bemutatkoznak a nagyközönségnek, illetve versengenek a zsűri pontjaiért. Márciusban 49 ország 10 ezer bormintája vett részt a megmérettetésen, a világ különböző részeiről összetoborzott 1200 neves zsűritag értékelt.”