A borászok 12 követelésének találkozása a valósággal – Jásdi István újabb írása

Jásdi István idegenvezetése a magyar borbürokrácia kafkai útvesztőiben. Egészen hihetetlen papírmunkával jár, mire az elhatározásból szőlő, a szőlőből pedig végül palackos bor lesz.

Jásdi István csopaki borász „Égető borkérdéseink” cikksorozatának első része „eltűnő borvidékeink” megmentése érdekében tett segélykiáltásként is felfogható. A mostani, második írásának a Körbe-körbe címet adta. A szőlészeket-borászokat béklyóba kötő adminisztrációs útvesztőt mutatja be benne. Következzenek Jásdi István gondolatai.

Jásdi István: Körbe-körbe

1990 óta legalább öt, átfogó országos borstratégia született. Némelyik végigjárta az érdekképviseletek, hatóságok és főhatóságok útvesztőjét. Egyik sem javított sokat az ágazat sorskérdésein. Az ország szőlőterülete harminc év alatt nemcsak megfeleződött, de a 113 ezer hektár első osztályú termőterület helyett a támogatással létrejött új telepítések zöme a másod- harmadosztályú, esetenként fagyzugos területekre koncentrálódott. Megfogytak a különleges minőség termelésére alkalmas területeink.

Újabb stratégia helyett 2010-ben a „Borászok Borásza” 50 jelöltje megfogalmazta és több százan aláírták az ágazat legégetőbb követeléseit, a „Borászok 12 pontját”.

 1. A szőlészet és borászat kiemelt mezőgazdasági ágazatként történő kezelése.
 2. A bor jövedéki- és termékdíj szabályozás jelenlegi formájának megszüntetése.
 3. A hegyközségi törvény és rendtartások újragondolása.
 4. A kutatás és az oktatás megújítása.
 5. A mezőgazdasági alkalmi munkavállalás egyszerűsítése.
 6. A forgalomba hozatali engedélyezés európai normákhoz igazítása.
 7. A támogatások igénylésének egyszerűsítése.
 8. Kormányzati tanácsadó bortestület létrehozása.
 9. Országos bormarketing kialakítása az árubor termelők felügyeletével.
10. Szőlő- és bortermelő települések építészetének különleges felügyelete.
11. Saját készítésű párlat és pezsgő forgalmazási lehetőségének egyszerűsítése.
12. A borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozása.

Még ugyanabban az évben a borász érdekképviseletek Budafokon találkoztak a miniszterelnökkel, a minisztérium vezetőivel és felelős politikusokkal. A tizenkettedik pont – a gépkocsivezetésnél érvényes zéró tolerancia lazítása – kivételével a pontokat megvalósítandónak ítélték. Felelőst jelöltek ki megvalósításuk támogatására. 2018-ban az agrárminiszter bejelentette, hogy megvalósult a borászok 12 pontja és „a magyar borok világszerte egyre ismertebbek”.

Mindegyik stratégiai kezdeményezés, így a 12 pont kiemelt céljai között is ott szerepelt az ágazat adminisztratív terheinek csökkentése.

A szőlész-borász ágazat vállalkozásainak jelenleg az alábbi ágazatspecifikus adminisztratív feladatokat kell teljesíteniük (a teljesség igénye nélkül).

Újratelepítés

• Hegyközségi tagság igazolása,
• földhasználat igazolása tulajdoni lappal és/vagy haszonbérleti szerződéssel,
• földhivatali igazolás,
• gazdasági terv: telepítés helyszíne, fajta, időpont,
• talajminta vétel, benyújtása laborba (a Balatonfüred-Csopaki borvidéknek Badacsonyba kell vinnie),
• kivágási engedély.

Kivágás

• Kivágás bejelentése,
• kivágás ellenőrzése,
• telepítési terv benyújtása: támrendszer, térállás, művelésmód.

Telepítés

A telepítés maga egy 3-5 éves folyamat, folyamatos munkát, odafigyelést igényel (mélyszántás, trágyázás, beszántás, tárcsázás, oltvány telepítés, támrendszer építés, évente 3-4 kézi kapálás, tőkeforma kialakítás). Ehhez jönnek még az adminisztratív teendők.

• Telepítés ellenőrzése, jóváhagyása (hegyközség, NÉBIH és Államkincstár által).
• Földhivatali bejelentés, esetleges átminősítés (például szántóból szőlővé).

Szüret (5. évtől)

Alkalmi munkavállalók alkalmazása esetén: reggel 8-ig összegyűjteni és telefonon bejelenteni 10-20 munkavállaló nevét, címét, anyja nevét, TAJ számát, adóazonosítóját. Ha valakinek az egyik hiányzik, akkor elölről. (Két éve online is lehet.)

A szüretnél rendelkezni kell az alábbiakkal:

• Őstermelői Családi Gazdaság, vagyis ÖCSG-szám (Agrárkamara adja ki)
• Élelmiszerlánc Felügyeleti Információs Rendszer azonosító száma (NÉBIH adja ki)
• Szüretelni a Földhivatal, Agrárkamara és HNT által nyilvántartott, permetezési naplózott, helyrajzi számonként blokk azonosítóval (MePar-szám) nyilvántartott területekről lehet.

Szüret, szállítás, rakodás

• Pincekönyvi bejegyzés a szüretelt szőlőről,
• hegyközségtől szőlő származási igazolás kérelem,
• pincekönyvi bejegyzés.

Préselés, fejtés, ülepítés

• Pincekönyvi bejegyzés,
• első borszármazási kérelem (készlet igazoláshoz) hegyközségtől.

Fejtés, derítés

• Pincekönyvi bejegyzés: mindegyik a vonatkozó pincekönyvi bejegyzés bemutatásával és az előző okmány bevonásával, személyes ügyintézéssel.

Összefejtés, szűrés

• Pincekönyvi bejegyzés,
• törköly elszállítása jegyzőkönyvvel,
• pincekönyvi bejegyzés seprő elszállítás borkísérő, pincekönyvi bejegyzés-terméklappal,
• második borszármazási kérelem (forgalomba hozatali igényléséhez).

A második borszármazásival, elektronikusan a NÉBIH-hez benyújtott kérelemmel, három palack mintával utazás Badacsonyba (oda-vissza 80 km) érzékszervi vizsgálatra (ilyen kóstolót az illetékesek 2 hetente egyszer tartanak). Pozitív eredmény esetén a minták utaznak Budapestre, ahol a NÉBIH labor vizsgálatokat végez. Ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést, számlát küld és a fizetést követően, 1 hónapon belül (sürgősségi felárral 1 hét) kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

Palackozás, címke rendelés, eladás, szállítás

• Borkísérő,
• pincekönyvi bejegyzés,
• szüreti jelentés.

Jásdi István utószava

A felsorolás biztosan nem teljes a felsorolás. Fontosnak tartom azt is elmondani, általában jóindulat, együttérzés és szakértelem fogad minket a hivatalok többségében. Ezzel együtt adódik a kérdés: biztosan így a legegyszerűbb?

Mintegy mellékesen, túl az adminisztratív feladatokon: támrendszer téli karban tartása, metszés, kötözés, fűzés, hajtásválogatás, csonkázás, szüret (összesen legalább nyolc alkalommal, mindig kézzel, hektáronként 4-5 ezer tőkéről). Földmunkák, permetezés, mulcsozás (tízszer géppel). Pincemunkák, takarítás és takarítás, rakodás stb.

Valamit biztosan kihagytam. Egy nyolc-tíz féle termékkel foglalkozó, tizenöt-húsz hektárról termelő mikrovállakozó őstermelőnek ugyanúgy el kell látnia ezeket a teljes embert igénylő adminisztrációs feladatokat, mint az ágazat húszegynéhány, tankautókkal a világot járó, milliárdos nagyvállalatának. Sőt! Miután utóbbiak kétharmada nem rendelkezik saját szőlő ültetvénnyel, feladatuk még egyszerűbb is.

A hegyközségek, kormányhivatalok, az Agrárkamara, a Földhivatal, a NÉBIH, az Államkincstár, a Statisztikai Hivatal, illetve a nagyüzemek esetében a vámhivatalok egyaránt vezetnek olyan szőlészettel és borászattal kapcsolatos nyilvántartásokat, amiknek adatszolgáltatói a szakma vállalkozói. Borvidékeink eróziójának bizonyosan a bürokrácia az egyik legfontosabb oka.

Biztosan lenne még ezzel kapcsolatos közös tennivalónk! Igaz, sok kollégánk szerint jobb, ha hagyjuk a fenébe! Szerintük minden eddigi bürokrácia csökkentő kezdeményezés még több hivatalt, még több papírt és még kevesebb tényleges munkára fordítható időt eredményezett. Minden jobbító szándékot akadályoz ráadásul a szakmán belüli széthúzás Meg amúgy sem jó nagyon ugrálni!

Az esélytelenség nem ad felmentést a feladataink alól.

Szerző: Jásdi István, a Jásdi Pincészet tulajdonosa
Címlapfotó: Jásdi Pince

A vince.hu örömmel fogadja az italkultúra és a gasztronómia aktuális trendjeivel, jelenségeivel kapcsolatban megfogalmazott véleményeket. A vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ám fontosnak tartjuk a szakmai párbeszéd támogatását. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beérkezett írásokat szerkessze, azok tartalmának és mondanivalójának megőrzése mellett.