Kovács Nimród, a filantróp üzletember Denver és Eger között félúton
Néhány fontos hívószó mentén beszélgettünk Kovács Nimród egri borásszal, a KNW tulajdonosával, üzletemberrel, műgyűjtővel, aki Denverben, Budapesten és Egerben egyaránt otthon érzi magát.
VINCE: Mi jut eszébe először, ha azt mondjuk: Amerika?
KOVÁCS NIMRÓD: A lehetőségek hazája volt, és azt gondolom, ma is az, hiszen a politikai vagy rokoni kapcsolatok sokkal kevésbé befolyásolják egy ember előrejutását, mint a világ más, kevésbé szerencsés részein. Nem szeretnék szerénytelennek tűnni, de hiszem, hogy a saját életutam is igazolja: nagyon lentről viszonylag magasra lehet ott eljutni, ha az emberben van elég tehetség és szorgalom.
VINCE: Melyikből kell több?
KOVÁCS NIMRÓD: Egy amerikai mondás szerint a siker 90 százalékban perspiráció, azaz veríték, és csak 10 százalékban inspiráció. Az üzleti életben is fontos az ihlet, a kreativitás energiája, de keményen kell melózni, hogy el is jussunk vele valahová.
VINCE: Egyedül, vagy csapatban?
KOVÁCS NIMRÓD: Mindig hittem a csapat erejében, és abban, hogy meg kell találni azokat az embereket, akikben megbízhatunk. Ha van talentumom, akkor az, hogy értek az emberek nyelvén, és sikerül jó csapatot építenem magam köré. Így van ez az egri borászatunknál is, ahol a hosszú évek alatt erős közösséget kovácsoltunk.
VINCE: Ha már borászat: a jó bornak is kell a cégér?
KOVÁCS NIMRÓD: Az első amerikai főnökömnek, a reklámszakma egyik kiválóságának, Bill Bernbachnak volt egy máig megszívlelendő mondata, aminek a lényege, hogy csak a jó árut lehet jól eladni. A marketingszakma, amelynek a karrieremet köszönhetem, nem más, mint márkaépítés és -eladás. Ha van egy jó termék, meg kell találnunk a célközönségét, így van ez a borral is.
A siker mértékegysége
VINCE: Apropó gyémánt: a siker csak pénzben mérhető?
KOVÁCS NIMRÓD: Jórészt. A siker egy jó sport, amelynek eredményét nem gólokban, hanem bankjegyekben számolják.
VINCE: És ebben a sportban is lehet veszíteni…
KOVÁCS NIMRÓD: Magam is fel tudnám sorolni néhány balul sikerült befektetésemet, bár nem szívesen. Ha valami elsőre kudarcos, meg kell próbálni egy másik úton, de ha úgy sem megy, jobb, ha akár veszteség árán is, de elengedjük.
VINCE: Festményeket gyűjt. Lehet hozzájuk akár a veszteség tudatával is kötődni?
KOVÁCS NIMRÓD: A képzőművészet az élet és a pénz találkozása: előbbi a művészetről, utóbbi a műkereskedésről szól. De akár a politikát is idehozhatjuk, hiszen minél szabadabb egy művész, annál minőségibb az alkotás, amit létre tud hozni. A magam részéről sosem vennék meg olyan festményt, amelyik nem tetszik, hiába sugallaná valaki, hogy pár évvel később busás haszonnal tudok túladni rajta. Hiszen ha nem így lesz, akkor bámulhatok a falamon egy képet, amelyet ráadásul még csak nem is kedvelek.
VINCE: A zenerajongással legalább nem járnak eféle dilemmák…
KOVÁCS NIMRÓD: Életem része a zene. Nincs olyan nap, hogy ne hallgatnék jazzt, de a lakodalmas rockon kívül szinte mindent „fogyasztok”. Nem véletlenül van a KNW-nek saját „All that jazz” borkínálata, amely kifejezetten zenei irányokra hangoltan készül a Dixietől a Soulig, a Rhapsodytól a Coolig.
Kovács Nimród a Nagy-Eged tetején
VINCE: Visszakanyarodtunk a borokhoz: vörös vagy fehér?
KOVÁCS NIMRÓD: Vörös és fehér. Az Egri borvidék abban is különleges, hogy mindkét fajtából képes csúcsborokat adni, s ezt ki kell használnunk, nemcsak a népszerű házasításokban, mint a csillag vagy a bikavér, de a fajtaborokban is. A mi célunk, hogy a csúcsminőségű terroirjainkról a legmagasabb kategóriákban a legszebb borokat készítsük el, lépésről lépésre előre és egyre feljebb érve.
VINCE: Jó végszó a feljebb, hisz az Egri borvidék, sőt, Közép-Európa legmagasabban fekvő területei épp a KNW tulajdonában vannak, a Nagy-Eged-hegyen.
KOVÁCS NIMRÓD: Az értő közönségnek talán már nem kell bemutatni az itteni Sky Furmintot, az NJK-t vagy a Grand Bleu-t, de a megújulás jegyében új tételekkel is előrukkoltunk: a WOW 100 százalék syrah, a DOUBLE BARREL pedig kétszeri új hordózással készült kékfrankos; egy-egy hordónyi készült mindkettőből. Hazai és burgundi kádároktól vesszük a jellemzően 225 literes tölgyfa hordóinkat, amelyek, akár egy festményt, úgy foglalják finoman keretbe a borainkat, hogy közben nem vonják el a tartalomról a figyelmet.
VINCE: A Sky Furmint névadója egy mostanság négyéves kisfiú…
KOVÁCS NIMRÓD: Az USA-ban született első unokámat nevezik Skylernek vagy becézve Skynak. Augusztusban kishúga érkezik, de egyelőre nem tudom, neki milyen nevet adnak majd a lányomék.
VINCE: Talán ideillő utolsó szavunk a boldogság.
KOVÁCS NIMRÓD: A család biztosan a boldogság egyik forrása, hiszen ha ott mindenki jól érzi magát, azzal foglalkozik, amit szeret, sikeres és egészséges, akkor mi másra volna még szükség!
Szerző: Doros Judit
A cikk a Vince Magazin 2023/6. júniusi lapszámában jelent meg.
