„Ne tegyünk fel mindent egy lapra!”- interjú Jacques Thebault bormarketing-szakemberrel

A borpiac törzsi jegyeket mutat, a bor számára inkább lehetőség, ha élelmiszerként tekintenek rá, a klímaváltozás pedig több gondot okoz a bornak, mint a politika. Többek között ezekről beszélt a vince.hu-nak Jacques Thebault, a Burgundy Üzleti Iskola borüzleti képzésének igazgató-professzora.

VINCE: Több, mint 20 évig egy élelmiszerekkel foglalkozó marketingügynökségnél dolgozott, borral is volt dolga bőven. Egyetért az Európai Unió döntéshozóival, akik egyre inkább élelmiszerként kezelik a bort?

JACQUES THEBAULT: Az én szememben nagyon sok kulturális vonatkozása, erős kulturális beágyazottsága van a bornak. Számos országban a fogyasztása évszázados hagyományokon nyugszik, olykor vallási vetülettel. Mindeközben a bor élelmiszer is, abban az értelemben, hogy tökéletesen társítható ételekhez. Persze kérdés, élelmiszer jellegéből következik-e, hogy például részletesen feltűntessük a tápanyagtartalmat a boroscímkéken.

VINCE: Nehézség vagy lehetőség üzleti szempontból, hogy a borra mind többen élelmiszerként tekintenek?

JACQUES THEBAULT: Szerintem inkább lehetőség. Ezáltal megszűnik valami elit dolognak lenni, miközben az élelmiszerek között különlegesnek, egyedülállónak számít. Központi szerepet kaphat az olyan közös étkezéseknél, amik nem csak a táplálkozásról, hanem a vidámságról, jó hangulatról szólnak. Azt gondolom, hosszútávon a világ sok országában az étkezések fontos elemévé válhat a bor.

30 év múlva eltűnhet a szőlő sok helyről

VINCE: A világban nagy változások mennek végbe, elég a politikai folyamatokra vagy éppen a klímaváltozásra gondolni. Mely változás lesz a legnagyobb hatással a boriparra?

JACQUES THEBAULT: Talán a klímaváltozást, mert az befolyásolja a termelést és a fogyasztást egyaránt. 2024-ben jártam Kréta szigetén, beszélgettem borászokkal, marketingszakemberekkel, helyi szervezetek vezetőivel. Többen elmondták, nem biztos, hogy 30 év múlva is lesz szőlő Krétán. Van, akinél már most sem terem minden évben. És ez egyáltalán nem csak Krétát értinti, ez ugyanúgy probléma Spanyolországban, Dél-Franciaországban. Van, ahol egy éve nem esett az eső, míg Kaliforniában az erdőtűz tarolta le a fél államot. Az sem véletlen, hogy a champagne-i termelők sorra vásárolják fel Angliában az alkalmas területeket, hogy hosszútávon biztosítsák az alapanyagot a pezsgőkészítéshez. A klímaváltozás miatt változnak a fogyasztási szokások is. A nagy melegben az emberek a könnyű, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat keresik. Egyre népszerűbbek a fehérborok és ez a tendencia folytatódni fog.

VINCE: Hogyan lehet felkészülni a sokszor politikai indíttatású, hirtelen gazdasági változásokra? Arra például, hogy büntetővámokat vetnek ki egyik napról a másikra akár egész kontinensekre?

JACQUES THEBAULT: Ne tegyünk fel mindent egy lapra! Azt szoktam javasolni a borászatoknak, lehetőleg egyik export piacuk se generálja a forgalmuk több, mint 10 százalékát. A diverzifikáció sok erőfeszítést igényel, de megéri. Fontos továbbá, hogy otthon erősítsük meg pozíciónkat. A hazai piacnak számos előnye van: közel vagyunk a fogyasztóinkhoz, őket ismerjük a legjobban, az otthoni folyamatokra tudunk a legnagyobb befolyással lenni. Ha pedig külföldre megyünk, építsünk nagyon szoros kapcsolatot az importőrökkel. Akik adott esetben aztán hajlandók lesznek lemondani a profitjuk egy részéről, ha mondjuk új adót vezetnek be.

Személyes kapcsolatok fontossága

VINCE: Hogyan lehet ilyesmire rávenni egy importőrt?

JACQUES THEBAULT: A borpiac egy konzervatív piac, még mindig mutat bizonyos törzsi jegyeket, vagyis tényleg az emberi kapcsolatokról szól. Borászként tehát nem tehetsz mást, mint hogy ápolod a kapcsolatot a partnereiddel. Rendszeresen felkeresed őket, mindig elhivatottnak mutatkozol, borkóstolókat tartasz, kiállításokon jelensz meg, ismerkedsz. Be kell fektetni a piaci jelenlétbe. A partner, legyen az importőr, disztribútor vagy viszonteladó, akárcsak a fogyasztó, szereti látni az embert a palack mögött. El lehet képzelni, az USA-ban az importőröket naponta százával keresik meg pincészetek, hogy felvetessék a boraikat a kínálatba. Nagyobb eséllyel indulunk egy ilyen versenyben, ha személyesen bemutatkozunk, elmagyarázzuk, mit nyújthat neki a mi termékünk, márkánk és utána is folyamatosan részt veszünk az értékesítésben.

Boriskola esettanulmányokkal

VINCE: Jó ismerője a kínai piacnak, a budapesti Executive Wine Academy – Wine and Spirits Management Program keretében tartott előadásán több esettanulmányt is hozott onnan. Kínában a Covid előtt volt egy nagy bor-bumm, most viszont visszaesés látszik. Ez meg fog fordulni, vagy a bor tényleg csak egy átmeneti divatcikk volt az ázsiai országban?

JACQUES THEBAULT: Véleményem szerint megfordul majd a trend, ezzel együtt nem tudom megmondani, újra el fogja-e érni a fogyasztás a 2017-es csúcs évet. Sok függ attól, a kínai gazdaság mikor lesz újra jobb formában, hiszen ez mindig szoros összefüggést mutat a kereslettel. Az viszont biztos, hogy a nyugati életérzés utáni vágyakozás még mindig benne van a kínai emberekben. Márpedig főleg a lelassulós nyugati életérzésnek még mindig fontos része a bor.

VINCE: Van esetleg olyan, kevésbé felkapott piac, ahova érdemes lenne benyomulni a magyar borokkal?

JACQUES THEBAULT: Általában azt gondolom, nem csak oda érdemes menni, ahol nagy csata dúl, tehát ahova sokan szeretnének bejutni. Ezt figyelembe véve izgalmas lehet Délkelet-Ázsia, elsősorban Szingapúr vagy Thaiföld. Afrika számomra egyelőre még kérdőjel, bár Champagne például már nagy erőket mozgósított Nigéria meghódítására. Azt is érdemes megvizsgálni, hol számíthatnak a magyar borok sikerre. A magyar borok története melyik ország kultúrájával rezonál. Hol van jelentősebb magyar közösség. Hol dolgoznak jó hírű magyar séfek, akik egyfajta hídfőállást képezhetnek a magyar boroknak. A nemzetközi áttörés nem megy egyik napról a másikra, de tudatos, kitartó munkával igenis elérhető az áhított siker.

Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: Jacques Thebault