Hogyan segítik a denevérek a borászatokat?

A denevérek több fronton is segíthetik a borászatok napi működését. A világban számos kísérlet folyik a tudatos betelepítésükre.

Elsőre talán furán hangozhat, de a denevérek komoly szolgálatot tesznek a borászoknak a világ minden táján. A minap The Drinks Business szentelt egy hosszabb cikket a témának. Az újság megszólította többek között az ausztráliai Victoria államban található Fowles Wine vezérigazgatóját. Matt Fowles elmesélte, miután észrevette, hogy rengeteg törpedenevér él a birtokán, felvette a kapcsolatot a New England-i Egyetemmel. A szakemberek nem tétováztak, komoly kísérletekbe kezdtek a területen.

A csapat két vezető tudósa, Dr. Heiki Kolkert és Dr. Zenon Czenze azt tapasztalta, hogy a denevérek saját testtömegük akár 100 százalékának megfelelő rovart is elfogyasztanak egy-egy éjszaka során a szőlőben. Ez 100 darab 10 grammos felnőtt törpedenevér esetén éjszakánként 1 kilogramm kártevőt jelent. A kutatócsapat számítása szerint ezzel a módszerrel összesen évi 50 millió dollárt spórolhatnának az ausztrál borászatok. Akár ennyivel lehetne csökkenteni a vegyszeres beavatkozások költségét.

Természetes rovarirtó

A módszer még csak most kezd igazán elterjedni, pedig egyes pincészeteknél már évtizedek óta kiaknázzák a denevérek jelenlétét. A kaliforniai Jerry Brassfield 1974-ben alapította meg a Brassfield Estate borászatot. Nemsokára azt vette észre, hogy az 5000 hektáros birtokon élő hatalmas denevérpopuláció megoldja a szúnyogokkal kapcsolatos problémákat. „Több ezer denevér van a birtokon, ők tartják távol a szúnyogokat, levéltetveket, molyokat és más rovarokat” – mesélte a már idézett cikkben Hailey Finch, a borászat ügyvezető asszisztense.

Kevesebb betegség

A bordeaux-i Chateau de Fontenille tulajdonosa, Stéphane Defraine a birtokán élő denevérek miatt teheti meg, hogy egyáltalán nem permetezi a szőlőt, és árulhatja bio minősítéssel a borait.

A denevérek számos ellenséggel hatékonyan felveszik a küzdelmet. A szőlőmoly például a szőlővirágokba rakja petéit, a kikelő hernyók pedig megtámadják a virágokat és a szőlőszemeket, így drasztikusan csökkentve a terméshozamot – mindez ráadásul még a szürkerothadásnak is utat nyithat.

Kevesebb vegyszer

Az, hogy egy pincészetnek más lehetőségei is vannak a vegyszeres védekezés mellett, túlmutat az anyagi előnyökön. Mivel ezek a szerek jellemzően nem csak a kiirtani kívánt kórokozóban tesznek kárt, hanem a terület teljes ökoszisztémájára hatással vannak, a denevérek „bevetése” hosszútávon fenntarhatóbb megoldást jelenthet.

A denevérek betelepítése

A módszer legnagyobb hátulütője, hogy a denevérek betelepítése nem éppen egyszerű feladat. Anne Biscaye, a Chateau Lapelletrie tulajdonosa és borásza így fogalmazta meg a problémát: „A denevérek vadállatok, akik teljes szabadságban élnek. A szakemberek elmondták nekünk, hogy a denevérek nem költöznek majd be az általunk telepített fészkekbe, sokkal inkább a természetes helyeket részesítik előnyben. A nyarat a nagy fáinkon és a védett tetőgerendáinkon töltik.”

Ennek ellenére a helyzet nem teljesen reménytelen. Bizonyos régiókban, például a franciaországi Rhône-völgyben bíztató eredményeket értek el a borászok. A Sinnae szőlőültetvényein 2018 óta több száz mesterséges denevérházat helyeztek ki, amelyekbe tíz különböző denevérfaj egyedei költöztek be.

Címlapfotó: Amr Miqdadi / Unsplash