Miért nem ehetünk cápauszonyt, gömbhalat és bálnaszalámit Magyarországon?
Egzotikus ételek, amikkel nem találkozhatunk az Európai Unión belül.
Az utazási kedv növekedésével egyre több olyan ételt kóstolhatunk meg, ami nálunk nem kapható, és nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unió területén tilos. Ha például szeretnénk kipróbálni a cápauszony levest, a híres-hírhedt gömbhalat, a fugut, vagy a Skandináviában oly népszerű bálnaszalámit, komoly akadályokba ütköznénk. De miért is tiltottak ezek a csemegének számító falatok?
A cápauszony esetében civil kezdeményezések indultak a teljes kereskedelmi tilalomért. A tiltás mögött két fő ok húzódik meg. Az egyik a természetvédelem. A cápauszony iránti egyre növekvő kereslet miatt évente több tízmillió cápát ölnek meg. Ennek következtében számos cápafaj a kihalás szélére sodródott. A fajok többsége a veszélyeztetett vadon élő állatok nemzetközi kereskedelmét szabályozó CITES egyezmény védelme alatt áll. A másik ok az úgynevezett uszonyozás (finning). Ez a rendkívül kegyetlen halászati módszer abból áll, hogy a kifogott cápa uszonyát levágják az élő állatról, majd a magatehetetlen, vérző cápát visszadobják a tengerbe, ahol lassan, hosszú kínok között meghal vagy megfullad. Az EU-ban ezért tilos a cápauszony importja vagy szállítása.
Ha ennek ellenére meg szeretné valaki kóstolni ezt a finomságot, ahhoz Kelet-Ázsiáig kell utaznia. Főleg Kínában, Hongkongban, Makaón vagy Szingapúrban találkozhatunk a cápauszony levessel, bár már ott is egyre ritkábban. A nemzetközi nyomás és a helyi kampányok, megmozdulások miatt egyre kevesebb helyen, már csak néhány luxusétteremben kapható – talán már ezekben sem sokáig.
A gömbhal, vagy japánul fugu fogyasztása és beszállítása az Európai Unióba szintén tilos. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért akar annyi ember ebből a halból enni, amikor ekkora kockázattal jár a fogyasztása. A gömbhal bizonyos szervei (petefészek, máj, belsőségek, bőr) a világ egyik legerősebb idegmérgét tartalmazzák. Ez a méreg többszázszor erősebb a cianidnál, és a hőkezeléssel, sütéssel, főzéssel sem gyengül a hatása. Ellenszere nincs, a mérgezés teljes bénuláshoz és fulladásos halálhoz vezethet.
Az elmondottak miatt a gömbhalat kizárólag Japánban lehet fogyasztani. Ott a szakácsoknak egy többéves képzésen kell részt venniük, és nagyon szigorú vizsgát kell tenniük ahhoz, hogy megtisztíthassák és felszolgálhassák a halat. Mégis akadnak halálesetek, mert nem sikerült eléggé megtisztítani a méregtől a gömbhalat. Utólagos reklamációra persze nincs lehetőség… Bár az utóbbi években, hogy elkerüljék a baleseteket, elkezdtek tenyészteni méreganyagmentes, speciális táppal etetett gömbhalakat, az uniós tilalom maradt és maradni fog.
Norvégiában a csukabálna (minke bálna) húsából készített bálnaszalámi és steak teljesen elfogadott és megszokott élelmiszernek számít. De akkor Magyarországon miért tilos a behozatala és a forgalmazása? A válasz egyszerű: az Európai Unióban bálnavadászati moratórium van. Minden cetféle, mint a bálnák, delfinek, szigorúan védett. De mivel Norvégia nem EU-tagállam, a saját vizein nem alkalmazza a moratóriumot. Ezért aztán ha valaki bálnahúst vagy bálnaszalámit szeretne enni, azt kizárólag azokban az országokban teheti meg legálisan, ahol nem vetették alá magukat a teljes nemzetközi tiltásnak. Norvégia mellett Izlandon és Japánban találkozhatunk bálnából készült ételekkel a piacokon vagy az éttermekben.
Fontos, hogy bálnából készült élelmiszert behozni sem szabad. Ha a reptéren a vámosok megtalálják, az súlyos pénzbírsággal jár, de a természetvédelmi törvények megsértése miatt akár büntetőeljárást is vonhat maga után. A szigorú tiltás oka még, hogy a bálnahús extra mennyiségű nehézfémet, szerves higanyt tartalmaz. Ezek az elemek egészségügyi kockázatot jelentenek.
Ezért van az, hogy amíg Norvégiában ehetünk bálnaszalámit, Japánban fugu kóstolót, Hongkongban pedig cápauszony levest, nálunk a Vásárcsarnokban meg kell elégednünk a harcsával vagy a ponttyal. De talán ez nem is akkora baj.
Szerző: Cveta Szterjopulu
Címlapfotó: Y S / Unsplash
