Nyersen mérgező, feldolgozva valódi csodaszer ez a magyar gyümölcs
Finom és nagyon egészséges, ha megfelelően készítjük el.
A fekete bodza hazánkban őshonos cserje. Nagy, tányérszerű, fehér virágzata, és fekete bogyótermése van. Vízigénye közepes, folyamatos öntözést nem igényel, azonban ha túlságosan nagy a meleg és a szárazság, akkor érdemes megöntözni. A bodza könnyen terjed gyökérsarjakkal, de ezt metszéssel meg tudjuk fékezni – olvasható a haszon.hu cikkében.
Mint írják, akkor érdemes leszedni, amikor már teljesen feketék lettek a bogyók, mert ekkor tökéletesen érett, és természetesen ilyenkor a legjobb. A fekete bodza bogyójából nagyon sok finomság készíthető. Amikor feketére vált a színe, gyűjtsünk be belőle minél többet, és készítsünk bort, szörpöt vagy lekvárt!
A bodzabogyó kivonat hatékonynak bizonyult számos influenzavírus-törzzsel szemben, de kiváló a bodzavirághoz hasonlóan megfázásra és köhögésre is. A bodzabogyó antioxidánsokban, flavonoid típusú vegyületekben rendkívül gazdag. Magas a kálium tartalma, valamint sok C-vitamint, A-vitamint és E-vitamint is tartalmaz. Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatását már az indiánok is alkalmazták, ezen kívül pedig szívesen használták még a bőr ápolására és a szem borogatására is.
Viszont legyünk vele nagyon óvatosak, mert nyersen fogyasztva mérgező, úgyhogy tilos nyersen megenni!
A bodza évszázadok óta meghatározó alapanyaga a magyar konyhának. A 19. században még gyakori volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk) fogyasztása. Ehhez képest 20. század végére nagyon visszaszorult a hazai termesztése: 1988-ban az 50 hektárt sem érte el például a fekete bodza termőterülete. Azóta megfordult a trend, ma már 6 ezer hektár a fekete bodza termőterülete úgy, hogy ez a szám az elmúlt 15 évben duplázódott meg. Mindazonáltal a térnyeréséhez sajnos hozzájárult a szőlőterületek csökkenése. Azért, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sokan telepítettek bodzát a tőkék helyére.
Címlapfotó: Martin Lostak / Unsplash
