Az elfeledett magyar finomság, ami még mindig fillérekbe kerül

Sokoldalúan elkészíthető, számos jótékony hatással rendelkezik, mégsem eszik a magyarok.

2020-ban a KSH adatai szerint 390 hektárról 9,6 ezer tonna gumós zellert takarítottak be Magyarországon, és azóta is töretlen ennek a zöldségnek a sikere – kezdi a zeller és a karalábé népszerűsítését célzó írását az Agrárszektor. Mint írják, a zeller behozatala 26%-kal 3,1 ezer tonnára, kivitele pedig 61%-kal 852 tonnára esett 2021-ben az előző évihez képest. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a kiszállított mennyiség 95%-a került. A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi kilogrammos kiszerelésű gumós zeller átlagosan 9%-kal (276 forint/kilogramm), a darabos kiszerelésű 6%-kal magasabb (273 forint/darab) áron volt jelen a kínálatban 2022 1-9. hetében, mint egy évvel korábban. A hollandiai kilogrammos kiszerelésű gumós zeller nagykereskedelmi ára 16%-kal 278 forint/kilogrammra emelkedett ugyanekkor, amint arról szintén az Agrárszektor korábban beszámolt.

Ha van elfeledett zöldség, az a karalábé

A fejes káposzta, a kel- és vöröskáposzta termőfelülete az elmúlt években szinte ugyanannyit, mintegy 4 ezer hektárt tett ki. Az egyéb káposztafélék, mint például a brokkoli, a karfiol, a kínai kel és a karalábé termőfelülete épp csak egy kicsivel haladta meg az 1 ezer hektárt. Az európai piacon a magyar káposzta- és salátafelületek nem jelentősek. Az exportpiacra kijutni nincs sok esélye a termelőknek, viszont a hazai termékek fogyasztásának promóciójával kapcsolatban még sok a tennivaló. Magyarországon ugyanis a káposztafélék termőterülete folyamatosan csökken, emiatt a fogyasztók egyre inkább rászorulnak az importra. A fogyasztása egyébként itthon többnyire kimerül a húsleveshez vett néhány darabban a legtöbb háztartásban. Pedig érdemes lenne beiktatni az étrendű, kissé érdekes, kesernyés íze ellenére is.

Filléres alapanyagok a konyhában

De mennyibe is kerülnek ezek a zöldségek? Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) alapján a vidéki fogyasztói piacokon a szabadföldi zeller ára kilogrammonként 750-800 forint volt, a primőr ára pedig 350-400 forint volt. A karalábéé kilónként 350-400 forint. Ezzel szemben a vidéki nagybani piacokon a szabadföldi zeller legutolsó ára 220-250 forint volt kilónként, a primőr karalábé kilója pedig 200 forintba került.

Ha azonban jobban megnézi az ember, ez a két zöldségféle valóban filléres alapanyagnak tekinthető. Ráadásul nem kell sokat vásárolni belőlük, hogy egy adag püré, vagy sült köret készülhessen belőlük. Érdemes tehát a piacokra kilátogatni, vagy a közeli zöldségeseknél érdeklődni, mivel itt nagyobb eséllyel juthatunk nagyobb akciókhoz, kedvezményekhez is.

Miért érdemes ezeket fogyasztani?

Az mind a két zöldségről elmondható, hogy számos jótékony hatással rendelkeznek. Mindegy, hogyan készítjük el őket, érdemes beiktatni egy-egy menüsorba, hiszen egészségünkre kifejtett pozitív hatása bizonyított.

• A karalábé a káposzták családjába tartozó zöldség, két változata létezik: a halványzöld színű és a sokkal ritkább lila karalábé. Lágy ízű, édeskés a ropogós gumója, mely nyersen és főtt állapotban egyaránt fogyasztható. Általános szabály: minél kisebb a karalábé, annál zsengébb, és minél zsengébb, annál magasabb a vitamin-és ásványi anyag tartalma (A, B vitamin, kálium, magnézium, foszfor). Sőt, még egy plusz tápanyagot is tartogatnak: a vérfrissítő klorofillt.
• A zeller számtalan jótékony hatással rendelkezik. A zeller nagy értéke a sok szerves nátrium, de megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, a kálium és néhány nyomelem is. A levele tartalmaz illóolajat (limonént, szelinént, alkil-ftalidokat), furokumarinokat és flavonoidokat is. A zeller serkentőleg hat a veseműködésre. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is gyakran alkalmazzák. A növény hatóanyagai révén erősíti az immunrendszert. A népi gyógyászat szerint erős vízhajtó hatású, a feljegyzések szerint elvileg arra is képes, hogy a vesehomokot kihajtsa.