Így hódítja vissza a szőlő és a bor Sümeget
Sümeg közelmúltja tökéletesen leképezi a hazai borágazat rendszerváltás utáni küzdelmét. Jelene viszont megmutatja, mi lehet a magyar borvidékek számára az egyik kitörési pont.
Akár találós kérdés is lehetne. Mi az: 1998-ban 156 hektár, 2014-ben 1 hektár, 2024-ben 11 hektár? A megfejtés: Sümeg szőlőterületeinek nagysága. Ez a fajta hullámvasutazás, legalábbis az eleje, nem egyedülálló a rendszerváltás utáni magyar bortörténelemben. A 21. századnak Magyarország még 100 ezer hektárnyi szőlővel vágott neki, ma pedig hivatalosan 60 ezer hektáron termesztenek szőlőt. A párhuzam itt véget is ér, hiszen Sümegen sikerült megfordítani a tendenciát. Az első mondatban említett 11 hektár tovább gyarapodik, ráadásul ma már a (világ második legkisebbjeként) eredetvédelemmel is rendelkezik a város és a környező két település (Csabrendek, Sümegprága) által kijelölt termőhely.
Sümeg felélesztője
A sikertörténet egyik főszereplője Egly Márk, aki sokáig tulajdonképpen egyet jelentett a sümegi borral. Egly Sümegen nőtt fel, de aztán agrármérnöki tanulmányaira már elkerült onnan, hogy egy egyetemi feladata kapcsán visszatérjen és örök szerelembe essen a várossal. 1998-ban borkereskedést nyitott a Püspöki Palota pincéjében, mellette társadalmi munkában ellátta a hegybírói feladatokat. Hivatali ideje alatt a Sümegi hegyközség ugyanazokat a tüneteket mutatta, mint az egész magyar borágazat. Amikor Egly hegybíró lett, 156 hektáron nőtt szőlő Sümeg körül, amikor tíz évvel később leköszönt, már csak 28. Az idősek sorra hagytak fel a gazdálkodással, fiatalok nem léptek a helyükre, plusz az ültetvények értékes (értsd: házépítésre kiszemelt) területeken feküdtek.
Ráadásul úgy, hogy közben ő maga is borkészítésbe kezdett, amihez még telepített is szőlőt. Elkezdte ugyanis kutatni otthona történelmét és arra jutott, valóságos kincsesládán ülnek. Az ismert legkorábbi, egészen pontosan 1806-os, hazai pezsgőgyártási kísérletek Sümegen zajlottak, míg Ramassetter Vince sümegi nagybirtokos borai a 19. században a híres francia Chablis boraival azonos áron cseréltek gazdát külföldön. Arra is Egly derített fényt (Futó János geológus hathatós közreműködésével), hogy a sümegi terroirnak igen különleges adottságai vannak. Csak összehasonlításképpen: hasonló, mészkőben-tűzkőben gazdag kőzet található Champagne egyes részei alatt…
Egly borász pályafutása első lépéseként 2005-ben elhatározta, visszatelepíti az időközben akáccal benőtt sümegi Várhegy oldalába a szőlőt. Vissza, hiszen a meszes-márgás Vároldalt már egy 1572-kelt dokumentum dűlőként emlegette. Bár az önkormányzat beleegyezett az ültetésbe az akkor még hozzá tartozó területen, a falu hőzöngött a semmire nem jó és nem is túl szép akácos kivágása és „karóerdőre” cserélése miatt. 2008-ra ezzel együtt létrejött a fél hektáros ültetvény. Ez sem állította meg azonban a Sümegi hegyközség sorvadását, amely a mélypontot 2014-ben érte el a maga 1 hektárjával. Később viszont éppen a vároldalbeli ültetvény bizonyult sorsfordítónak.
Ami Somlón nem sikerült…
Éppen ekkortájt, egészen pontosan 2015-ben jött a képbe Halász Imre. A Somlói borvidékhez tartozó Kissomlyón borászattal rendelkező és éppen a külföldi natúrborok hatása alatt álló Halász sümegi kirándulása alkalmával beleszeretett egy kis szőlőskertbe. Kibérelte, keresett valaki, aki a termést helyben kipréseli neki – ő volt Egly Márk –, utána a saját pincéjében érlelte a bort, majd kapcsolatait kihasználva Belgiumban keresett neki vevőt. A Holass Sümeg natúr rozéjára az akkor éppen két Michelin-csillagos antwerpeni Zilte csapott le. Az étteremben havonta 400 palackkal adtak el belőle.
Halászt ez végképp meggyőzte arról, hogy a jövő a natúrboroké. És Sümegé, miután 2018-ban már azt érezte, nem fog megvalósulni eredeti pátriája, vagyis Somló biora történő átállítása. (Az okokat boncolgató cikk IDE KATTINTVA olvasható.) Ezért újdonsült barátját, Egly Márkot kezdte el fűzni, csinálják meg azt, ami 20 kilométerrel arrébb nem jött össze. „Nyugat-Európában beköszöntött az általam csak saláta-kultúrának nevezett korszak. A Michelin-csillagos éttermekbe szinte már csak organikus borokkal lehet bekerülni, ott ez elvárás” – magyarázzA vince.hu kérdésére a natúrboros elköteleződés egyik vetületét Halász Imre. Egly Márk egy másik szempontot is felhoz érvként. „Sümeg, az egyedi talaj, a tűzkő a legtisztábban a natúrborokon keresztül mutatható be.”
Sümegikum
Törekvéseik intézményesítésének ötlete Capári Balázstól származott. Az eredetileg állatorvos végzettségű borász, Egly egyik borán fellelkesülve, 2014-ben kezdett Sümegen szőlőtermesztésbe. Első pillanattól vegyszermentesen művelte területét, de csak később, a nemzetközi borakadémikusi cím megszerzése során tudatosult benne, hogy a borok közül a bio és biodinamikus tételek tűnnek ki. Szintén az iskolában kapott impulzusok hatására szorgalmazta, járják ki Sümegnek az OEM-et. (OEM vagyis oltalom alatt álló eredetmegjelölés: az Európai Unióban az olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre adható, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor). „Úgy láttam, Sümeg egyetlen esélye a saját OEM, máskülönben eltűnik a név és a sümegi csak egy lesz a Balaton-felvidéki borok tengerében. Márpedig itt szerintem egy önálló, legitim terroirról beszélhetünk” – világítja meg Capári Balázs az alapgondolat hátterét.
2019-re lett kész a beadvány, az Agrárminisztérium Bor Eredetvédelmi Tanácsa 2021. május 12-én fogadta el Sümeg önálló OEM státuszát. Ezzel létrejött Európa második legkisebb apellációja. (A termékleírás más miatt is valóságos világszám: provence-i mintára Sümegen is megengedett, hogy a rozé akár fehér- és kékszőlő együttes szüreteléséből készüljön.) Halász egy a Magyar Konyhának 2022-ben adott interjúban azt mondta, Sümeg végzetéből, vagyis a kis méretből sikerült ezúttal erényt kovácsolniuk. „Néhány kistermelővel bele lehetett vágni ebbe az egészbe, nem volt, aki megvétózza. Két év alatt kaptuk meg az OEM-et, nagyon fontosnak tartottam, hogy Sümeg önálló apelláció legyen, mert ha létrejön egy összbalatoni borrégió, akkor Sümeg teljesen eltűnik.”
A vince.hu kérdésére a már említett somlói „bio-kudarc” okának Halász éppen a kiskapu hiányát nevezte meg: ha megvalósul, csak az ökológiai gazdálkodást folytatók írhatták volna rá a Somlót a címkére. Ez rengeteg kis gazdát hátrányosan érintett volna. Ezzel szemben a sümegi termékleírásban a belépő szinten csak ajánlott az ökológiai művelés. Csak a termékpiramis csúcsát képező Penta (fehér-, rozé- és vörös-) boroknál előírás a szőlőben az öko és a pincében a natúr. Így mind a tíz sümegi borász továbbra is használhatja a Sümeg nevet.
Úti cél: Sümeg
A Sümeg név eltűnése csak egy fenyegető eshetőség volt, vannak azonban máris kézzelfogható, mi több, forintosítható előnyei az OEM megszerzésének. Azóta megnövekedett az érdeklődés a vezető magyar sommelier-k részéről, Egly borai mostanra szinte az összes hazai Michelin-csillagos étteremben megfordultak. Egész Sümegre nézve is van felhajtó hatása az ügynek. „Kereskedők kifejezetten kereseik a sümegi borokat, úgyhogy hamarosan én is kérni fogom a boraimra a Sümeg OEM minősítést. Minden elismerés a kollégáknak, hogy ezt kijárták” – mondja Hoffman Tamás, a szintén a Sümeg OEM-re jogosult Csabrendeken működő Hoffman Pince tulajdonosa. Ő maga natúrboros átálláson nem gondolkodik, reduktív boraival vált ismerté a dunántúli fesztiválok közönségénél.
Szintén nem elhanyagolható hozadék, hogy egyre többen vesznek telket Sümegen az ország más részeiből. Többek között ezért duzzadhatott fel az egy hektár immár tizenegyre. Egly szerint ez nem kis részben a Vároldal projektnek köszönhető. „Hírértékkel bírt, sokat szerepeltünk a médiában, és még a borok is jól sikerültek. Így egyre többen hitték el, hogy itt lehet jó bort készíteni.” A helyi lakosoknak jó tíz év kellett, hogy ugyanezt az értéket felfedezzék. Igazából az 2021-ben a Kárpát-medence magyar natúrborászai és nemzetközileg elismert szakértők részvételével megrendezett első Natúr Sümeg esemény győzte meg őket. „Nem igazán értették meg, hogy mekkora múltja van Sümegen a borkészítésnek és hogy ez egyben a település jövőjének záloga lehet. Úgy gondolták, mi hárman Halász Imrével és Capári Balázzsal csak azért csináljuk, hogy a saját pecsenyénket sütögessük. Amikor viszont látták, hogy egyre többen költöznek ide, újítanak fel présházakat, telepítenek szőlőt és fizetnek ide adót, akkor a mi oldalunkra álltak.”
A siker ellenére 2024-ben elmaradt a sorban harmadik Natúr Sümeg rendezvény, ennek elsősorban financiális okai voltak. „Szervezéssel, reklámmal tudjuk támogatni a Natúr Sümeget, illetve bizonyos mennyiségű jegyet is meg szoktunk vásárolni” – válaszolja Végh László polgármester arra felvetésre, felmerült-e, hogy kisegítik a rendezvényt. Hozzátette, némi öröm az ürömben, hogy eközben egyre több a városi fennhatóságú fesztivál, ezeken mindig kiemelt szerepet és ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a helyi pincészetek.
Van még tennivaló
A sümegi borászok egyébként adminisztratív és szabályozási oldalon számítanának leginkább az önkormányzat segítségére. „A szőlőmmel hivatalosan még mindig zavaró tényező vagyok a Nagybaglyason és az Újhegyen, vagyis a két szőlőhegyen. Az 1970-80-as években komoly pincéket építettek fel, amiket egy felújítás után most legtöbben életvitelszerűen használnak vagy vendégházként kiadnak. Szombat-vasárnap ezért nem permetezhetek, és nem végezhetek reggel 6 óra előtt bármi zajjal járó munkát” – villantja fel Egly a legsürgősebben megoldandó anomáliát. Többször nekifutottak már, de most tűnik a legnagyobbnak a fogadókészség az önkormányzat részéről arra, hogy rendtartást fogadjanak el a két szőlőhegyen. „Az idei év az önkormányzati választásokról szólt, de szerintem 2025-ben tavaszán eljutunk oda. Előtte még tartunk társadalmi egyeztetést, ám úgy gondolom, ez nem jelenthet problémát” – mondja Végh László. Könnyíti a helyzetet, hogy ő újrázik, 2024. október 1. után is marad polgármester, vele kell tehát folytatni a tárgyalásokat.
A várva várt szőlőhegyi rendtartás jelentősen megkönnyítené a szőlőmunkákat, egyúttal egyértelmű üzenet lenne a telekspekulánsok felé, hogy nem lesz a szőlőhegy belterületté nyilvánítva. Vagyis marad az építési tilalom. „Én úgy érzem, sokan várnak arra, hogy a Nagybaglyast és az Újhegyet belterületté nyilvánítsák. Jó lenne azonban, ha ezeken a területeken továbbra is a szőlő élvezne elsőbbséget. Szintén fontos lenne kötelezni a tulajdonosokat, hogy ezen zártkerti helyeken tartsák rendben a befektetési céllal vásárolt és ezért olykor elhanyagolt telkeket” – véli Tóth Tamás, aki az egykori sümegi termelőszövetkezet elnöke, majd a rendszerváltás éveiben a város polgármestere volt. A vince.hu kérdésére Végh László elmondta, nincs ilyen terv, nem igen szokott találkozni átminősítésre vonatkozó kérelmekkel. Abban viszont egyetért Tóth Tamással, hogy akár lehetne szigorítani. Most valóban semmi nem tiltja a tulajdonosoknak, hogy parlagon hagyják vagy kivágják a szőlőt.
Vihart nem aratnak
Sümegen a szőlő és a bor, ha lassan is, de visszaszerezheti régi megbecsülését. Mindazonáltal Halász szerint egy átfogó, országos szemléletformáláshoz az ő mozgalmuk még édeskevés. „A sümegi natúrbor majdhogynem egy játék nekünk. Magyarországon ettől semmi nem fog megváltozni. Egyszerűen nincs rá igény.” Helyben azonban bizonyosan megmozdult valami. Hamarosan egy negyedik társuk is rááll a natúr vonalra, miközben az utóbbi időben többen is vettek telket szőlőművelés céljából. A csapat távlati célja egy ökoban jártas szőlőművelő szakembergárda kialakítása, még távolabbi pedig a közös eszközvásárlás és egy natúr közösségi feldolgozó.
Az álmodozás közepette persze a mindennapok nehézségeivel is szembe kell nézni. 2024 júniusában Sümegen 80 milliméter eső esett (a sokéves átlag 8 milliméterrel szemben), Egly emiatt összesen tizenkétszer járta meg háti permetezővel a kis túlzással sziklafal meredekségű Várhegy dűlőjét. A dereka egyre nehezebben bírja, így már javában azon gondolkodik, ki vehetné át tőle ezt a munkát. A magyar valóság azonban ebben az ügyben Sümeget sem kerüli el – finoman szólva nem tapossák egymást a jelentkezők.
Szerző: Geri Ádám
