Hulladékból készül, mégis 120 éve esszük megállás nélkül
Semmivel össze nem téveszthető íz, változatos felhasználás.
Létezik egy hazánkban kevésbé ismert alapanyag, amely képes hihetetlen mértékben felturbózni még a legegyszerűbb ételeket is, de nagyon jól passzol a paradicsomszósszal is.
Valószínűleg nem sokan ismerik a brit marmite (ejtsd: mármájt) szószt, amit magyarul leginkább élesztőkrémnek vagy sörlekvárnak szokás nevezni. A sörgyártás melléktermékeként visszamaradt élesztőből készül, 1902 óta gyártják Nagy-Britanniában, ahol népszerűsége azóta is töretlen.
Barnás színnel, ragacsos állaggal és erőteljes illattal rendelkezik. Sós íze legjobban talán húslevesre emlékeztet. Felhasználási módja változatos, kenhetjük pirítósra, de tésztákhoz, szószokhoz és húsételekhez is adhatjuk. Kifejezetten jól passzol a paradicsomos tésztával, így gyakran mártásokhoz is keverik. A marmite magas niacin-tartalommal bír, összetevőinek köszönhetően pedig keverednek benne a fanyar, sós ízek. Tipikusan olyan krém, amit vagy nagyon szeretünk, vagy nagyon utáljuk – írja a The Daily Meal
Tippek a marmite felhasználásához
Fontos, hogy milyen változatot használunk. Míg a brit marmite intenzívebb, sósabb ízű, addig például az új-zélandi verzió sokkal enyhébb, és még édes ízjegyek is megjelennek benne.
A másik lényeges szempont a megfelelő mennyiség. Mivel intenzív krémről van szó, nem szabad túlzásba vinni az adagolását. Elég egy teáskanálnyit hozzáadni a paradicsomszószhoz, hogy élvezhessük a plusz ízeket.
Mindezeken felül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a marmite meglehetősen ragacsos állagú. Éppen ezért a főzés során próbáljuk meg feloldani a krémet kisebb mennyiségű forró vízben, és csak utána adjuk hozzá a szószhoz.
Ha odafigyelünk erre a néhány szempontra, sokkal kisebbe eséllyel rontjuk el az adott fogást. Ekkor még az is lehet, hogy soha többé nem készítünk szószt marmite nélkül.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Pablo Merchán Montes / Unsplash
