„Ne legyen luxus bort kérni” – Soltész Gergő szerint Egernek újra kell tanulnia a borturizmust

Az egri borvidék jövője már nem adottság, hanem döntések kérdése. Egyszerre változnak a fogyasztási szokások, erősödik a verseny, és átalakul a vendégek elvárásrendszere. 

Bár Eger magától értetődő célpont a hazai és nemzetközi borturizmusban, ma egyre inkább látszik: a bor önmagában nem elég. A vendégek komplex élményt keresnek, a költés tudatosabb, a verseny pedig erősebb, mint valaha.

Erről beszélgettünk Soltész Gergővel, az Ostoros Családi Pincészet – amely az egri borvidék legnagyobb borászata – tulajdonos-vezetőjével, valamint a Soltész prémium bormárka alapítójával. A tavalyi évben pedig megnyitották a Soltész SIGNO Bistro & Bar-t, ahol a bor és a gasztronómia szoros kapcsolatára építettek.

Hogyan látod ma az egri borvidék helyzetét gazdasági és piaci szempontból?

SOLTÉSZ GERGŐ: Eger kivételes adottságú borvidék: a vulkanikus talaj és a hűvös klíma olyan jellemzői, amelyek nemcsak fontos hívószavak a borfogyasztók számára, hanem – részben ezeknek is köszönhetően – a borvidék egyaránt alkalmas magas minőségű vörös és fehérborok készítésére.

Miben erős ma Eger, és miben marad el más hazai borvidékektől?

SOLTÉSZ GERGŐ: Eger az egyik legismertebb borvidék és minden évben az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont az országban. Azonban a “megy minden magától” gondolat nem szabad, hogy “elkényelmesítse” a borászatokat, vagy akár a városvezetést. Minden évben sokat kell dolgozni azon, hogy rászolgáljunk az idelátogatók bizalmára: színvonalas programok, gasztronómiai élmények és végül, de nem utolsó sorban átgondolt és következetesen végigvitt borvidéki és városmarketingre van szükség.

Mennyire sikerült az elmúlt években egységes képet kialakítani az egri borokról?

SOLTÉSZ GERGŐ: A két zászlóshajó az Egri Bikavér és az Egri Csillag. A borvidéki programok és a kommunikáció is döntően ezekre épül. Örvendetes, hogy az Egri Csillag ismertsége és népszerűsége évre-évre nő. Ezen boroknak egy szigorú borvidéki borbírálaton is meg kell felelniük, ami garancia a magas és egyenszilárd minőségre.

Mennyire tud ma az egri bor valódi turisztikai vonzerő lenni?

SOLTÉSZ GERGŐ: Az egri bor önmagában is vonzerőt jelent, de egyértelműen látszik, hogy szükség van azokra a kiegészítő attrakciókra – legyen az egy borvidéki program (pl. szüreti rendezvény, vagy az Egri Borünnep), gasztronómiai rendezvény –, amelyekkel az élmény sokrétűbb és így maradandóbb lesz. A Szépasszony-völgy, mint az elsődleges borturisztikai célpont továbbra népszerű és az Egerbe látogató turisták “kötelező” programjai közé tartozik.

Szerinted mi hiányzik ahhoz, hogy Eger „bor miatt” legyen úti cél, ne csak egy megálló?

SOLTÉSZ GERGŐ: Ezzel annyiban vitatkoznék, hogy Eger jelenleg is úti cél sokaknak kizárólag a bor miatt is. Ha egy kívánságlistát szabadon összeállíthatnék, hogy ez a jövőben még inkább így legyen, akkor a – teljesség igénye nélkül – a következőket gondolom fontosnak: magas minőségű borhoz, borászathoz kötődő szálláshely, aktív kikapcsolódást biztosító programlehetőség (pl. Eger körüli bicikliút a dűlőkön), a Szépasszonyvölgy infrastrukturális fejlesztése, dedikált forrás az egri borok marketingjére, valamint még szorosabb együttműködés a borászatok közt.

Látsz összefüggést a minőségi borfogyasztás és a magasabb költésű turizmus között?

SOLTÉSZ GERGŐ: Az összefüggés egyértelmű. Így az egyik legfontosabb feladat, hogy a magasabb vásárlóerővel rendelkező turistákat még nagyobb számban idecsábítsuk. Ehhez az kell, hogy a város éljen és “trendi” legyen. A kivételesen gazdag épített örökség mellett olyan programok, friss attrakciók és infrastrukturális fejlesztések kellenek, amik ezt elősegítik.

Mennyire működik ma Egerben a borászat és a vendéglátás együtt?

SOLTÉSZ GERGŐ: Tudomásom szerint rajtunk kívül más borászat nem működtet egész évben nyitvatartó éttermet a borvidéken. Így a Soltész SIGNO Bistro & Bar tapasztalatait tudom csak alapul venni: a kezdés ígéretes és a borok népszerűek.

Egy étterem mennyire tudja erősíteni egy borászat márkáját, és fordítva?

SOLTÉSZ GERGŐ: A Soltész borok a kiskereskedelemben 4 éve debütáltak. Jóllehet a borágazat sok kihívással küzdött az elmúlt években, boraink fogadtatása nagyon pozitív volt. Egy tavalyi piackutatás alapján egy új bormárkát kipróbálók számára a legfontosabb a baráti ajánlás, vagy a személyes kóstolási élmény. Utóbbit szeretnék minél többek számára lehetővé tenni az étterem megnyitásával is. Az már csak hab a tortán, hogy itt a fogásokhoz párosítva is lehet kóstolni a borokat.

A SIGNO esetében tudatos döntés volt, hogy a bor ennyire központi szerepet kapjon?

SOLTÉSZ GERGŐ: Igen. Valószínűleg nem is vágtunk volna bele, ha nincs a borászat. Tudtuk, hogy kihívásokkal teli egy éttermet üzemeltetni és ez (is) kellett hozzá, hogy meggyőzzük magunkat. De volt egy személyes másik motiváció is: az egyik legjobb egri étteremben nem került fel a nemzetközi aranyérmeket elnyert borunk a borlapra, noha sok üzleti vendéggel látogattunk el oda. Ez nekem fontos lett volna, így arra jutottunk, hogy – már csak ezért is – nyitunk egy éttermet, ahol kiváló a konyha és biztosan van a borainkból. Ez egy kicsit az az eset, hogy lett egy tehenünk, pedig csak tejet szerettünk volna! 

Valóban kevesebb bort isznak ma a vendégek, vagy inkább átalakultak a fogyasztási szokások?

SOLTÉSZ GERGŐ: Azt gondolom, hogy itt nem ‘vagy’, hanem ‘és’ kapcsolat van. De fontos lehet az okot is feltárni: nem tud vagy nem akar annyit borra költeni a vendég. Számunkra az volt a követendő, hogy a borainkat a “megszokott” éttermi árakhoz képest 25–30%-kal alacsonyabb áron kínáljuk. Ne luxusfogyasztás legyen étteremben bort kérni, hanem a fogások mindenki számára elérhető gasztronómiai kísérője.

Mennyire tolódik el a fogyasztás az olcsóbb, gyorsabb megoldások felé?

SOLTÉSZ GERGŐ: Van egy ilyen tendencia; de ezzel egyidejűleg egy ezzel némileg ellentétes irányzat is kirajzolódik: a vendégeink értik és értékelik, hogy kiváló minőségű alapanyagokból, a legjobb technológiával készülnek az ételeink. Egy példát hadd mondjak: a rántott hús nálunk bio mangalicából készül, a panírhoz házi sütésű kovászos kenyeret használunk és mangalicazsírban sütik ki.

Mennyire hiányzik a magas színvonalú szállodai infrastruktúra a térségben?

SOLTÉSZ GERGŐ: Határozott meggyőződésem, hogy hiányzik és ez is az egyik fontos oka, hogy a minőségorientált vendégkör egy része más utazási helyszínt választ. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy egy ötcsillagos szálloda önmagában más pályára állítaná a várost. Ez csak egy, de fontos eleme lenne annak a városfejlesztési stratégiának, ami ezt célozná.

Lehet ma Egerben üzletileg sikeres prémium éttermet építeni?

SOLTÉSZ GERGŐ: Szerintem lehet, az persze nagy kérdés, hogy mennyi idő alatt.

Volt olyan pont, amikor elbizonytalanodtál a befektetésben?

SOLTÉSZ GERGŐ: Igen. Két szempontból is: egyrészt, hogy miért kellett nekünk a meglévő cégek mellett egy újabb teher, illetve üzleti szempontból sem láttuk rózsásnak a helyzetet az év elején (ami persze szezonális sajátosság). Szerencsére ezeken a pillanatokon a feleségem optimizmusa vagy a séfek egy új és kiváló főztje segített mindig túllendíteni.

Mi az, ami mégis azt mondatja veled, hogy érdemes ebben gondolkodni?

SOLTÉSZ GERGŐ: Azt gondoltam, hogy ha Egerben és annak is egyik legjobb lokációjában, ilyen kiváló séfekkel és tőkeerős háttérrel nem tudjuk jól csinálni, akkor ezzel a gyerekkori álmommal nem kell többet “bajlódnom”, de legalább elmondhatom, hogy megpróbáltuk.

Címlapfotó: Ostoros Családi Pincészet