Valójában ezért nem szabad fémet tenni a mikrohullámú sütőbe!
Izgalmas története van a magyar konyha sztárjának.
A mikrohullámú sütő ma már szinte minden konyhában megtalálható, és lényegében mindenki ismeri a legfőbb szabályt: fémtárgyat nem szabad beletenni. Az okát azonban már jóval kevesebben tudják és értik. A magyarázatnak köze van a fizikához és a történelemhez és még a 2. világháború is felbukkan benne – írja a Hamu és Gyémánt oldal.
A mikrohullámú sütő működésének alapját képező fizikai jelenséget Percy Spencer amerikai mérnök azonosította be 1945-ben. A második világháború során a britek sokat köszönhettek az akkor még kezdetleges radarkészülékeknek. A fejlesztések folyamatosan zajlottak, így született meg az első magnetron, vagyis a mikrohullám kibocsátására alkalmas vákuumcső.
Az amerikai hadügyminisztérium egyik fő partnere, a Raytheon hadiipari vállalat mérnöke, Percy Spencer is a radarok fejlesztésén dolgozott még a háború idején, amikor észrevette, hogy a zsebében lévő csokoládé megolvadt a berendezés közelében. Spencer ezután elkezdett immár tudatosan kísérletezni. Ennek eredményeként a kukoricaszemek kipattogtak, egy tojás pedig – nem kis meglepetésre – felrobbant. Rövid időn belül aztán megszületett az első mikrohullámú sütő.
A technológia kulcsa az elektromágneses sugárzás és a víz. A legtöbb élelmiszer jelentős mennyiségű vízmolekulát tartalmaz. A vizet úgynevezett poláris molekulák alkotják: egyik végük enyhén pozitív, a másik enyhén negatív töltésű. A mikrohullámok elektromos tere gyorsan váltakozó irányú erőt fejt ki, így a molekulák folyamatosan elfordulnak és egymáshoz ütköznek. Ez a mozgás hőt termel és felmelegíti az ételt.
Fontos, hogy ez a folyamat nem változtatja meg az ételek kémiai szerkezetét. A mikrohullámú sütőben felmelegített leves molekulárisan ugyanaz marad, mint ha tűzhelyen melegítettük volna fel.
A fémek viselkedése azonban egészen más. A fémek jó elektromos vezetők, azaz elektronjaik viszonylag szabadon mozognak. Amikor mikrohullámok érik őket, az elektronok a felületen kezdenek el mozogni, és bizonyos pontokon – például éles sarkoknál vagy kis résekben – nagy elektromos feszültség alakulhat ki. Ilyenkor előfordulhat, hogy a levegő molekuláiból elektronok szakadnak ki, és ionizált gáz, úgynevezett plazma jön létre. Ez a jelenség látványos, villámszerű szikrák formájában jelenik meg a sütő belsejében.
Éppen ezért veszélyes a villát, az alufóliát vagy más éles, hegyes fémtárgyat a mikróba tenni. A mikrohullámok energiája ezeknél a pontoknál koncentrálódhat, ami könnyen szikraképződéshez vezethet, és akár a készülék belsejét is károsíthatja. Érdekes módon azonban nem minden fém okoz problémát. Ha például egy kanál egy tál levesben van, és nem ér hozzá a sütő falához, általában nem történik semmi. Sőt, egyes mikrohullámú csomagolások kifejezetten vékony fémréteget használnak arra, hogy az étel felszíne ropogósabbra süljön.
A mikró tehát nem azért jelenthet veszélyeket, mert sugárzást használ. A mikrohullámok energiája túl alacsony ahhoz, hogy károsítsa a molekulákat vagy a DNS-t. A legtöbb problémát inkább az okozza, ha a hullámok váratlanul koncentrálódnak – például egy fémtárgy éles szélén.
Címlapfotó: Vitaly Gariev / Unsplash
