A napraforgóolaj 5 legjobb helyettesítője

Legyen szó sütésről, főzésről, öntetről, a napraforgóolaj számos (egészségesebb, finomabb, praktikusabb) dologgal helyettesíthető.

Számos étel készítésénél nélkülözhetetlen az olaj használata. Ha mértékkel használjuk, az olaj egészséges kiegészítője lehet bármely étrendnek. De nem minden olaj egyformán. A vegnews.com szedte össze a legegészségesebbeket, amikkel remekül kiváltható a leggyakrabban használt napraforgóolaj!

Avokádóolaj

Az avokádóolajat a gyümölcs pépjéből nyerik extrakcióval (egy szétválasztási művelet, amelyet akkor használunk, ha van egy szilárd vagy folyékony keverék anyagunk, amiből az egyik komponenst szeretnénk kinyerni). Két típusa létezik az olajnak: finomított és finomítatlan, illetve hidegen sajtolt. A finomított avokádóolajnak nagyon magas az égéspontja (más szóval füstpontja, vagyis az a hőmérséklet, amelyen az olaj égni és füstölni kezd). Emiatt minden étel főzésére, sütésére alkalmas.

Semleges ízű, ami nagy előny akkor, amikor nem szeretnénk, hogy az olaj íze bármennyire érezhető legyen a végeredményen. Ráadásul az avokádóolaj zsírsavösszetétele nagyon hasonló az olívaolajéhoz. Nagy részét a szívbarát, egyszeresen telítetlen zsírsavak alkotják, és alacsony a telített zsírok aránya, így a napraforgóolaj kiváló alternatívája. 

Extra szűz olívaolaj

Az extra szűz olívaolajat még a híres szakács és író, Rachael Ray tette népszerűvé. Az olaj mechanikusan összezúzott olajbogyókból készül. Az extra szűz változat a többi olívaolajhoz képest kevesebb feldolgozáson esik át. Egészséges és sokoldalúan felhasználható, ráadásul gazdag az íze. 73 százalékban egyszeresen telítetlen zsírokból, valamint kis mennyiségben E- és K-vitaminból áll. Tartalmaz továbbá olajsavat és az antioxidáns oleokantált, mindkettő a gyulladáscsökkentő hatású.

Sokak szerint az extra szűz olívaolajat nem szabad magas hőmérsékleten főzéshez használni. Ez nem teljesen igaz: égéspontja fajtától függően 162 és 210 Celsius fok között változik. A kutatások azt is kimutatták, hogy az olívaolaj magas hőmérsékleten is stabil marad. Bátran süssünk tehát benne, csak ne felejtsük el, hogy az olaj íze megjelenik majd az ételekben is. Mi az olívaolajok közül az itt bemutatottat javasoljuk!

Hidegen sajtolt dióolaj

A dióolajat az egész dióból nyerik ki, így az íze is finom, diós zamatú, ami „tovább öröklődik” kész ételbe is. Égéspontja viszonylag alacsony, nagyából 160 Celsius fok körül alakul. Cserébe viszont gazdag telítetlen zsírokban, köztük az alfa-linolénsav (ALA) nevűben. Ez a zsírsav gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, de jót tesz a bőrnek is. A dióolaj tartalmaz még omega-6 zsírsavat és linolsavat is, utóbbi a bőr legkülső rétegében található fő zsírsav. Nem mellesleg: tanulmányok szerint a dióolaj segíthet a vérnyomás csökkentésében is.

Repceolaj

Az extra szűz olívaolajhoz hasonlóan a repceolaj is főként egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokból áll, nagyon kevés telített zsírsavval. A különbség a két zsírsavprofil között az, hogy a repceolaj nagyobb arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ez az egyetlen olaj egyébként, ami jelentős omega-3 zsírsavtartalommal rendelkezik. Ez segíthet a gyulladások kezelésében is.

A repceolajat a repce növény ehető változatából nyerik, az eljárást kanadai tudósok fejlesztették ki. Bár erősen feldolgozott élelmiszernek számít, alacsony telített zsírtartalma miatt az egyik legegészségesebb olaj, amennyiben mértékkel használjuk. Emellett az egyik legkönnyebben elérhető, megfizethető fajta. Kiválóan alkalmas a magas hőmérsékleten történő főzéshez, hiszen az égéspontja 200 Celsius fok fölött van.

Szezámolaj

A kelet-ázsiai konyha alapanyaga. Általában kétféle szezámolaj található a boltokban: a világos szezámolaj és a pirított szezámolaj. Könnyű megkülönböztetni őket, hiszen az előbbi világos színű és semleges ízű, míg az utóbbi sötétebb és tele van diós aromákkal.

A világos szezámolajnak magasabb az égespontja és általában szélesebb körben alkalmazható. Ami az egészségügyi előnyöket illeti: a szezámolaj gazdag többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavakban, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik és tartalmazza a szezamin és a szezamolin nevű antioxidánsokat.

Ha a pirított szezámolajat sokrétűen használnánk fel a konyhában, akkor gyakran füstösebb, égetett ízzel találkozhatunk. De ne féljük, hiszen az olaj robosztus ízét az ételek, például a levesek ízesítésére használják, miután azok már megfőttek. Emellett házi készítésű öntetek is készíthetők belőle, így bátran kísérletezzünk vele például salátákon!

Szerző: Pál Gábor
Címlapfotó: Ashwini Chaudhary(Monty) / Unsplash