Trump több munkatársa is a savanyú káposzta diétára esküszik, nem véletlenül

Nagyot megy a savanyú káposzta diéta a világban, szakemberek szerint azért nem árt óvatosnak lenni vele.

Donald Trump amerikai elnök kabinetjének több tagja a hírek szerint az úgynevezett „savanyú káposzta diétát” követi. A foodandwine.com oldal szerint a fermentált ételeket és a legeltetett marhahúst előtérbe helyező étrend J.D. Vance alelnök, Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter, Sean Duffy közlekedési miniszter és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter kedvencévé vált.

A diétát dr. Sean O’Mara orvos és biológiai szakértő dolgozta ki. Bár a köztudatba „savanyú káposzta diétaként” vonult be, O’Mara az említett cikkben elmondta, hogy ő inkább az „élő diéta” (the living diet) elnevezést preferálja.

Kennedy felesége, Cheryl Hines 2025-ben viccelődött az étrenddel The Katie Miller Podcast műsorában, megjegyezve, hogy férje képes reggel 6:30-kor steaket sütni és savanyú káposztát enni hozzá. „Annyira elkötelezett e diéta mellett, hogy még a vacsorákra is saját savanyú káposztát visz magával” – osztotta meg Hines.

A korábbi házelnök, Kevin McCarthy elmondta, azután irányították O’Marához, miután észrevette, milyen jól néz ki Duffy bőre. McCarthy a diéta kezdete óta körülbelül 10 centimétert fogyott a derékban. Az étrendnek rengeteg lelkes támogatója van, a dietetikusok szerint azonban a potenciális előnyök mellett fontos az esetleges negatív következményekkel is tisztában lenni.

Mik a savanyú káposzta diéta szabályai?

• Iktassuk ki az ultra-feldolgozott élelmiszereket és a szénhidrátokat.
• Kizárólag legeltetett állatok húsát és tengeri herkenyűket fogyasszunk. Párosítsuk ezeket fermentált ételekkel, például savanyú káposztával vagy más erjesztett zöldségekkel.
• Alkalmazzunk rendszeres, időszakos böjtölést.
• Végezzünk rövid, intenzív edzéseket, például sprinteket, fekvőtámaszokat, húzódzkodásokat és guggolásokat.
• Állítsuk helyre a bél mikrobiomját fermentált ételek fogyasztásával és probiotikus kiegülőkkel.
• Figyeljünk az alvásra és a cirkadián ritmushoz való igazodásra.

O’Mara hangsúlyozza, hogy a diéta nem csupán a savanyú káposzta evéséről szól, hanem általánosságban a fermentált ételeket emeli ki. „Ezekben az ételekben élő mikrobák vannak – valójában élnek. Ezek a mikrobák átalakítják az ételt és optimalizálják a tápanyagtartalmát, így az táplálóbbá válik.” Azt is hozzáteszi, hogy a diétát követőknek nem kell teljesen elhagyniuk a nem fermentált zöldségeket sem.

Mit ígér a savanyú káposzta diéta?

O’Mara elméletének lényege, hogy a fermentált élelmiszerekben található mikrobák a bélrendszerben megtelepednek és elkezdenek élni. Végeredményben „javítják” az emberi szervezetet, éppúgy, ahogy javítják az általuk erjesztett ételeket is. Bár állítása szerint a diéta célja a betegségek minimalizálása, nem pedig a súlycsökkentés, a fogyás gyakori a savanyú káposzta diétát követők körében.

Emellett úgy véli, hogy az étrend támogatja az egészséges bélmikrobiomot és csökkenti a betegségek kockázatát. „Azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak fermentált ételeket, egészségesebb, robusztusabb mikrobiommal és a betegségekkel – köztük a krónikus betegségekkel – szemben jobb immunitással rendelkeznek, és általában véve egészségesebbek. Szó szerint jobban néznek ki, jobban teljesítenek, és kevesebb gyógyszerre van szükségük.”

Mit mond a tudomány a fermentált ételekről?

Vannak adatok, amelyek alátámasztják a fermentált élelmiszerekben gazdag étrend kedvező hatásait. A Cell című folyóiratban 2021-ben megjelent kismintájú, 10 hetes tanulmány megállapította, hogy azoknál a felnőtteknél, akik sok fermentált ételt (például joghurtot, kefirt, kimcsit és kombucha teát) fogyasztottak, változatosabbá vált a bél mikrobiomja, jobb lett az immunválaszuk, és csökkent a szervezetükben a gyulladás mértéke azokhoz képest, akik magas rosttartalmú étrendet követtek.

A Nutrients című folyóiratban megjelent 2022-es tudományos áttekintés megjegyezte, hogy a fermentált élelmiszerek rövid és hosszú távon is hatással lehetnek a bél mikrobiomjára, és „az emberi étrend fontos elemének kell tekinteni őket”. Egy másik, 2025-ben a Current Research in Food Science című szaklapban megjelent tudományos áttekintés szerint a fermentált élelmiszerek segíthetnek csökkenteni az oxidatív stresszt – az instabil molekulák és az antioxidánsok egyensúlyhiányát a szervezetben, ami szövetkárosodáshoz vezethet –, és támogathatják az egészséges öregedést.

Vannak kockázatai a savanyú káposzta diéta követésének?

A húsban gazdag étrend megemelheti az LDL („rossz”) koleszterinszintet azoknál, akik hajlamosak a magas koleszterinszintre – figyelmeztetnek a szakemberek. Ráadásul a fermentált ételek nátriumtartalma magas lehet, ezért fontos alaposan elolvasni a címkéket.

A szakemberek szerint az is kulcsfontosságú, hogy a fermentált élelmiszerekre épülő diéta követése mellett gondoskodjunk a megfelelő rost-, kálium-, magnézium-, C-vitamin- és rezisztens keményítő-bevitelről.

Összességében úgy tűnik, vannak „hiteles bizonyítékok”, amelyek alátámasztják a savanyú káposzta diéta egyes elemeit – például a legeltetett marhahús választását a tenyésztett hússal szemben, vagy a több fermentált étel fogyasztását. Azonban egy kifejezetten erre épülő étrendet még nem tanulmányoztak kellőképpen. Bár van bizonyíték arra, hogy a fermentált ételek jót tesznek a bél mikrobiomjának, de a fermentált élelmiszer-diéta mint betegségkezelési protokoll bizonyítottsága korlátozott. A tudományos álláspont szerint tehát legegészségesebb étrend továbbra is az, ami kiegyensúlyozott és tápláló, de egyben fenntartható is, és alkalmazkodik az egyén személyes preferenciáihoz és életmódjához.

Címlapfotó: Micah Tindell / Unsplash