Így nem lett Somló a világ első bio borvidéke
Túl merész álomnak bizonyult Somló teljes szőlőtermesztésének ökológiai művelésre történő átállítása, viszont befejezetlenül is sok tanulsággal szolgál a történet.
Bár számos, nemzetközi mércével is „sztárnak” számító szaktekintély fellépett, a 2019. márciusi budapesti borkonferencián egyértelműen a Somlói borvidék lopta el a show-t. Ekkor jelentette be ugyanis Baráth Sándor, a hegyközség akkori elnöke, hogy „négyéves átképzés után, 2023. január 1-től a Nagy-Somlói Borvidék egységesen áttér az ökológiai művelésre”. Ha ez sikerül, Somló lett volna a világ első borvidéke, ahol a borok kizárólag ökológiai művelésből származó szőlőből készülnek.
Az ambiciózus terv a céldátumra nem valósult meg, a cava hazája, vagyis a spanyolországi Penedès 2025-ben beelőzheti Somlót a világ első „bio borvidéke” címért folytatott versenyben. Annál is inkább, mert a magyar borvidéken jelenleg a téma az újratervezés fázisában van.
Biztató kezdés
Pedig a történet kifejezetten ígéretesen indult. „Somló a válságokból mindig is a minőségi fejlődés irányába kereste a kiutat. Az itteni borokra jellemző ásványosság elsődleges forrása a talaj. Teljes az egyetértés a termelők között abban, hogy meg kell őriznünk azokat a helyi mikroorganizmusokat, amiknek köszönhető ez az utánozhatatlan ízvilág” – magyarázza a vince.hu kérdésére az ötlet születésének körülményeit Tornai Tamás. A cikk elején említett Baráth Sándor mellett Tornai Tamás, a Tornai Pincészet tulajdonosa, a hegyközség jelenlegi elnöke tekinthető ötletgazdának.
A konkrét beterjesztésre végül 2018 novemberében került sor. A KGY-2018/50. (XI.21.) számú határozatot a „Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségének közgyűlése 135 igen, 4 nem szavazattal, 39 tartózkodással” megszavazta. Az akkori döntés értelmében 2023-tól csak az írhatta volna rá a címkére, hogy somlói, aki ökológiai művelésből származó bort hoz forgalomba a borvidékről. A többieknek maradt volna az eggyel alacsonyabb kategóriájú földrajzi árujelző, vagyis a balatoni bor megnevezés.
Igennel szavazott a Somlói borvidék két legnagyobb borászata, az egyaránt 60 hektárral rendelkező Tornai Pincészet és a Kreinbacher Birtok. (Nem mellékes körülmény: utóbbinál Baráth Sándor 2002 óta alkalmazásban áll.) Ahogy minden magyar borvidéken, úgy Somlón is az „egy hektár-egy szavazat elv” érvényesül, így kettejük összesen 120 hektárja (a borvidék négyszázharmincából) a szavazatok nagyjából 30 százalékát jelentené akkor is, ha a hegyközség mind a 800 tagja jelen van. Az említett 135 igenből is így 120 az ő nevükhöz fűződött. Ez azonban bőven elég volt az abszolút többséghez, mivel csak a szokásos nagyjából 30 tag jelent meg az ominózus közgyűlésen.
Megszavazták, megkritizálták
Bár átment az előterjesztés, az első repedések éppen ezzel egyidőben jelentek meg. „Szavazásra bocsátották a kezdeményezést, miközben alapvető kérdésekre nem adtak választ. Például arra, kaphatok-e a beékelődött két soromra ökológiai tanúsítványt, ha az összes szomszédom folytatja a hagyományos növényvédelmet. Az is ott derült ki, hogy csak remélik, lesz pályázati pénz az átállás támogatására” – idézi fel a közgyűlésen történteket Kolonics Károly borász. Kolonics egyébként – saját bevallása szerint – a kérdőjelek ellenére tudta volna támogatni a kezdeményezést. Az átállásnál kötelezően betartandó 2023-as határidő ellen viszont tiltakozott, mondván, bármilyen előre nem látható esemény hátráltathatja a gazdákat. (Ahogy ez a Coviddal utóbb be is következett.)
Részben Kolonics aggályai nyomán érezhetően megfordult a széljárás a hegyen. „A szavazás után a kicsi és közepes pincészetek körében hirtelen nagy lett az ellenállás. Azt hangoztatták, az ökológiai művelés sokkal drágábban és keservesebben tartható fenn és nem fogja behozni az árát” – emlékszik vissza Baráth Sándor. Azt az egykori hegyközségi elnök is elismerte, költség- és hatásvizsgálat nem készült. Állítja viszont, hogy az ellenzőket azzal sem tudták volna meggyőzni. Ő maga egyébként – a 2020 óta szintén öko-tanúsítvánnyal rendelkező Baráth Borműhely tulajdonosaként – úgy becsüli, az ökológiai növényvédelem 10-15 százalékkal drágább a konvencionálisnál. Ez a bor teljes előállítási költségén pár százalékot dob.
Ezt a 10-15 százalékot megerősítette a vince.hu által megkérdezett dr. Lukácsy György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti Tanszékének adjunktusa. Hozzátette azonban, hogy ez a dolognak csak az egyik vetülete. Hogy pontosan milyen jellegű és mértékű többletet jelent az átállás, arra vonatkozóan az egész világon csekély adat áll rendelkezésre. A világ egyik bor-innovátorának számító franciaországi Bordeaux-ban is csak 2022-ben készült el az első kimutatás. Mindent belekalkulálva az ottani viszonyok között 40 százalékkal többe kerül a bioszőlő előállítása. A fenti 10-15 százalékra ugyanis rájön például az is, hogy ökológiai művelés mellett jobban ingadozik évjáratonként a terméshozam. „Az ökológiai művelés alá vont szőlőterületeken másfélszer annyi szőlőmunkásra van szükség. Teljes Somlóra vetítve ez százas nagyságrendű plusz munkaerőt jelentene, miközben amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdünk” – jelzi Balogh Zoltán, hogy nem is feltétlenül minden pénzkérdés. A számítás saját tapasztalatain nyugszik: az általa tulajdonolt Somlói Apátsági Pince 2017-óta certifikált ökológiai művelést folytat.
A felaprózott Somló
Miközben Somlón közel ezer gazdának van szőlője (nyolcszáz közülük hegyközségi tag), alig félszáz pincében készítenek áruforgalmi bort. „A borvidék szőlőskertjeinek mintegy felét amolyan hétvégi telekként használják és gondozzák. Ezek az emberek nem tudnak naponta kirohanni a szőlőbe, ha permetezni kell. Logikus, hogy a konvencionális szereket használják, amik akár két hétre is biztosítják a védelmet” – valószínűsíti a legkisebb gazdák ellenállásának okát Kis Tamás, a Somlói Vándor pincészet tulajdonosa.
Itt érdemes visszakanyarodni a Kolonics által feltett kérdésre, vagyis hogy kaphat-e valaki a saját két sorára ökológiai tanúsítványt, ha az összes szomszédja kitart a hagyományos növényvédelem mellett. A két sor korántsem költői túlzás. Somló nagyon felaprózott, egy dűlőn belül olykor valóban két soronként változik a tulajdonos személye. Az a sok esetben alkalmazott (egyben hivatalos) út tehát nem járható, hogy olyan „pufferzónákat”, szaknyelven csatlakozó sorokat alakítanak ki a konvencionális és az ökológiai művelésű területek között, ahonnan nem lehet a szőlőt a „bioborba” szüretelni.
Az anno az együtt gondolkodásba bevont ökotanusító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft borászati szakmérnöke, Siku Szabolcs a tömbösítésben látta a megoldást. Igaz, mint mondja, az sem lett volna egyszerű. „Talán meggyőzhető lett volna a teljes közösség, ha a hegyközség magára vállalja az általános növényvédelmet, vagyis a rendelkezésre álló berendezésekkel, a központilag beszerzett szerekkel elvégezi azt. A gazdáknak maradt volna a kapálás, metszés, zöldmunka. Persze ezt kivitelezni még mindig rettentő nehéz egy olyan változatos domborzatú és művelési módú borvidéken, mint a somlói.”
Ha ez meg is valósul, a tanúsítvány csoportos megszerzése már tényleg szinte lehetetlen küldetés lett volna. Helyette a legkisebb hétvégi szőlősgazdákig bezárólag mindenkinek egyenként kellett volna a két magyar tanúsító szervezethez (Biokontroll és Bio Garancia) járulnia és végigcsinálnia a 3 éves átállási procedúrát. Az Európai Unió 2018/848-as rendelete „az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről” ugyan definiálja az úgynevezett gazdálkodási csoportot, annak előfeltételeit azonban Somlón aligha tudnák teljesíteni. A közös öko-tanúsítvány megszerzéséhez ugyanis a tagok „a csoport által előállított termékekre kötelesek közös értékesítési rendszert létrehozni; valamint kötelesek létrehozni egy olyan belső ellenőrzési rendszert”, ami gyakorlatilag egyenértékű a két tanúsító szervezetével. Egész Magyarországon, nemcsak a szőlőtermesztésben, de semmilyen egyéb mezőgazdasági ágazatban nem létezik olyan gazdálkodási csoport, ami megfelelne ennek.
Ki fizeti a révészt?
Bár a hegyközség tárgyalt a Biokontrollal valamilyen lehetséges egyszerűsítésről, a procedúra nagy részét a gazdáknak maguknak kellett volna vállalniuk. És mint utóbb kiderült, a költségeket is. Az első közgyűlésen belengetett, „remélt pályázati pénz” ugyanis nem érkezett meg. Tornai Tamás is elismeri, erősen megtörte a lendületet, hogy 2019-ben – ahogy ő fogalmaz – „a külső finanszírozási ígérvények lassan eltűntek”. Financiális értelemben egyébként, mondhatni, a somlói átállás ötlete kicsit megkésett volt. Az öko-innovációt támogató komoly európai uniós pénzeket a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban lehetett lehívni. Akkor még két nagy pályázati forrás (a LIFE és a HORIZON2020) állt rendelkezésre. A 2021-ben kezdődő EU-s költségvetési időszakban szűkült a kör. A HORIZON2020 már kutatási programként fut tovább és csak a LIFE maradt az öko-innovációs pályázatok finanszírozására.
Ekképp a hegyközség inkább az átállás után tudott és kívánt volna segíteni – első sorban marketinggel, vagyis a „bioborok” piacra jutásának könnyebbé tételével. Marketingre nyert is a borvidék pályázati pénzt – 2020-ban, tehát jóval az első szavazás után. Ebből kétszer somlói közösségi stand működött a Budapest Borfesztiválon, de jutott belőle két alkalommal a minden évben a Tornai birtokon megrendezett Juhfark ünnepre és készült a Somlóra érkező borturisták eligazodását segítő kiadvány is. A meg nem valósult „bio borvidék” kommunikálására ezek keretében értelemszerűen nem került sor. Más kérdés, hogy ezen aktivitások aligha lettek volna elegendők, hogy a somlói biobor híre eljusson a világba.
Érdeklődés hiányában
Még egy segítséget intézett egyébként a hegyközség. Az első közgyűlési határozattal a zsebben Baráth Sándor az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Biocont Magyarország közreműködésével oktatást indított a hegyközségi tagok számára. A két külsős szervezet gyakorlatilag átvállalta ennek költségét. Az átállást elutasítók szerint a biológiai növényvédelemmel is foglalkozó Biocont például azért, hogy bejárassa a nevét Somlón és a gazdák majd tőle vásárolják meg a szükséges, alsó hangon évi 100 millió forintnyi ökológiai növényvédőszer nagy részét. (Bár ebből maga a cég sem csinált titkot.) Ironikus módon az igen oldal is valami hasonlóval vádolta az ellenzőket. Azt híresztelték, az egyik leghangosabban ágáló pincészet hagyományos növényvédőszerek forgalmazásában érdekelt.
Ilyen közállapotok mellett nem meglepő, hogy (az amúgy Coviddal is terhelt időkben) a havi rendszerességű oktatásokat a 800 hegyközségi tagból mindössze 20-30-an látogatták. „Az ellenzők között van olyan gazda, aki kifejezetten jó ismerősöm. Nemhogy nem jelent meg egyetlen oktatáson, de soha nem jött oda megkérdezni engem, hogy amúgy mivel jár az ökológiai művelés. Sokan mindenféle előzetes információ és ismeret nélkül alakították ki megingathatatlan véleményüket” – szemlélteti a helyzetet a korábban már idézett Balogh Zoltán. Ennél is furcsább, hogy a két nagy pincészet növényvédelmi szakemberei is csak szórványosan látogatták az előadásokat. Bár a Kreinbacher Birtokon évek óta folyik ökológiai művelés, távolmaradásuk egyesek szemében mégis aláásta a projekt hitelét.
Második nekifutás
Az egyre fagyosabb hangulat miatt 2019 őszén a közgyűlés újra elővette a témát és nagy többséggel visszavonta az eredeti határozatot. Ezen a második közgyűlésen a Tornai Pincészet és a Kreinbacher Birtok tartózkodott. „Mindkét nagy pincészet igyekszik elkerülni, hogy akaratát ráerőltesse a hegyközségre. A szavazati arány erre lehetőséget adna, de nem akarunk vele élni. Azt gondoljuk, Somlón kialakult egy közösség. Ennek fenntartása, építése számunkra nagyon fontos. Így amikor szembesültünk a többség akaratával, azt mi is tudomásul vettük” – magyarázza a fordulat okát Tornai Tamás.
„A Kreinbacher Birtok 2008 óta a saját területeit kizárólag bio módon műveli. Országos szinten is az elsők között voltunk, akik üzemi méretben álltunk át ökológiai gazdálkodásra. Néhány éve – nagy örömünkre – létrejött egy borvidéki kezdeményezés a teljes Somló bio művelésre való átállítása kapcsán. Minket már úgy szólítottak meg az ötletgazdák, hogy az átállás széles körű támogatásnak örvend, és mivel részünkről ez semmi pluszt nem igényel – hiszen már eleve bio művelésben vagyunk –, támogassuk az ügyet. A szavazás körül azonban kiderült, a támogatottság korántsem olyan elsöprő, mint azt irányunkba kommunikálták. Később a somlói gazdák többsége új szavazást kezdeményezett. Arra jutottunk, hogy egy ilyen horderejű kérdésben, ami számunkra nem is releváns, hiszen a mi működésünket semmilyen módon nem befolyásolja, a döntés jogát a többi termelőnek adjuk át. Ennek értelmében tartózkodtunk a második szavazás során” – fejtette ki a vince.hu megkeresésére írt válaszában álláspontját a Kreinbacher Birtok szakmai vezetője, Bodorkós Norbert.
Somló Superior
Somló ökológiai átállásának terve nagyjából egy évet élt. Minden esetre a két nagy közben járja a maga útját. A Tornai Pincészetnél végül 2022-ben a teljes területen belekezdtek az ökológiai művelésbe. Ha minden jól megy, a tanúsításhoz szükséges három év átállási időszak letelte után 2025-től írhatják rá címkéjükre, hogy „bio”. A kezdetben a projektet szintén támogató Kreinbachernél, mint írják is közleményükben, a csendes borokat régebb óta tanúsított ökológiai művelésből származó szőlőből készítik. A pezsgőhöz felhasznált alapanyagnál nincs tervben az átállás, mivel abba vásárolt szőlő is kerül. Velük együtt jelenleg heten vannak a Somlói borvidéken, akik öko-tanúsítvánnyal rendelkeznek (Baráth Borműhely, Barcza Pincészet, Kreinbacher Birtok, Nagy bajuszú Jász Laci Pincéje, Somlói Apátsági Pince, Somlói Vándor Pince, Tomcsányi Családi Birtok).
A Somló, mint bio borvidék gondolatból egyelőre egy új kategória megszületése maradt. A 2024-es szürettől kezdődően egy új minőségi szint jön létre a termékleírásban. Az ökológiai gazdálkodásból származó borok ezután Somló Superior elnevezéssel kerülhetnek a fogyasztókhoz.
Szerző: Geri Ádám
Címlapfotó: Hirling Bálint
