Csúcsborászat, aminek ideje megtanulni a nevét

2024. január 03.

A Familia Darabont minden, csak nem szokványos, ahogy a vezetője sem. Darabont Betty számos szempontból zavarba ejti a piacot, bár messze nem ez a célja.

Érkezéskor azt gondoltunk, viccel velünk a GPS, mert a borászat külső felújításánál, mint később kiderült, egyelőre sokkal fontosabb a belbecs, de a tetőszerkezeten végighúzódó napelempark meggyőzött bennünket, hogy jó helyen járunk. Az ajtón belépve pedig már – kis túlzással – azt néztük, hol vegyük le a cipőnket. „A márványborításnál fontosabb volt, hogy technológiai szempontból mindent megteremtsünk, ami szükséges” – mosolyog Darabont Betty, ahogy fogad minket.

A Darabont pince története egy nagypapával kezdődik, akinek volt egy pici pincéje, majd egy lányunokával folytatódik, aki a nemzetközi tanulmányai közben beleszeretett a bor világába. Betty közgazdásznak tanult, de már Milanóban elkezdte a WSET-képzéseket, hogy Londonban folytassa őket. Dolgozott Brüsszelben és Budapesten, de pár év bankszektor után úgy döntött, hogy a tudását és a szenvedélyét mégis inkább otthon, a családi vállalatban hasznosítja, úgyhogy most éppen felvirágoztatja Bihar megye borászati arculatát. Akkora a lendülete, az elhivatottsága és a minőségérzete, hogy annak láttán a világ egyelőre csak kapkodni tudja a fejét. Ahogy azonban mondani szokták, „ez nem bug, hanem feature”.

Negyvenhektáros csúcsborászat Bihar csücskében

nő vörösbort kóstol — Fotó: Dancsecs Ferenc/Vince Magazin

„Végeztünk egy piackutatást, ami azt mutatta, hogy Romániában vagy az 5 hektár alatti, vagy a 75 hektár feletti borászatok tudnak nyereségesen működni, ezért úgy döntöttünk, hogy 80 hektár lesz a cél. A jelenlegi ültetvényeink nagy része 2016-os és 2017-es telepítés. Nincs korpiramisunk, ez 30–40 év múlva fog problémát okozni, amikor egyszerre kezdenek majd kiöregedni és a termés mennyisége csökkenni.

Ekkor lesz gondunk a kontinuitással, ezért szeretnénk 10-15 évente 10 hektáronkénti új telepítéssel elérni a 80-at, és jobban elosztani az ültetvények korát” – meséli Betty, amikor a borászat körbejárása közben, épp a fröccsdobozoló gépsor mellett elkezdünk beszélgetni a léptékekről. „Bihar megye borászati emlékeiről 1299-ből származnak az első írásos dokumentumok. Ám ez a hatalmas múlt a filoxéravész, majd a téeszesítés miatt gyakorlatilag felszámolódott ezen a vidéken. A kárpótlás idején pedig a visszakapott szőlők helyén egyszerűbb volt gabonát termelni, mint szőlőt művelni, ezért nincs hozzánk hasonló méretű borászat a megyében. Ez piaci szempontból nem feltétlenül baj, de így nincs olyan, akit megkérdezzünk, hogy itt melyik fajta érzi igazán jól magát és hogyan – ezért most, a kezdetekben mindennel egyszerre kísérletezünk.”

Darabont féle termékpiramis

A mindent pedig szó szerint kell érteni. Az elmúlt szezonban a fémdobozos fröccsnek a nyári fesztiválok közönsége örült a legjobban. Betty maximalizmusára jellemző, hogy nem találta elég jó minőségűnek azt a dobozt, amelyet egy kraftsör-főzde szállított nekik, ezért inkább üzembe helyeztek egy saját palackozó-, helyesebben dobozolósort. Innentől számítva jönnek a sorban a (természetesen egyenként vezérelhető, hűthető-fűthető) tartályokban készülő reduktív tételek, a hordós érlelést érdemlő nagyobb borok, a tankpezsgő, a tradicionális pezsgő és a „véletlenül” született, késői szüretelésű desszertbor – összességében 20 különböző tétel.

„Egyelőre főként fajtaborokkal dolgozunk. Meg kell tanulnunk, hogy ezen a terroiron melyik fajtának melyik készítési mód áll a legjobban, és ez hosszú út. Ha most, az elején elkezdeném elkészíteni a házasításokat is, akkor végképp túlbonyolítanám a helyzetet. De természetesen folyamatosan születnek a saját kísérletek is, amelyeknél nem az a fő szempont, hogy a piac hogyan fogadja őket.”