Elgondolkodtató statisztikai adatok jelentek meg a magyar borágazatról

Az Agrárközgazdasági Intézet és a Központi Statisztikai Hivatal adatai érdekes képet festenek a magyar bor elmúlt időszakáról.

Nem történt változás a borpiacon, az export nagy része még mindig tartályos formában hagyja le Magyarországot. Mindeközben a palackos borok kiszállított mennyisége 21 százalékkal, az értéke pedig 3 százalékkal (1,52 milliárd forintra) csökkent. Külföldön továbbra is túlnyomórészt a magyar fehérborokat keresik, a kivitel 85 százalékát teszik ki.

Az első negyedévben éves összevetésben 4 százalékos emelkedést mért az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a belföldön értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési áraiban. Egy hektó bor átlagára így 25 300 forint volt az idén január és március között. Ellentétes irányba mozgott a fehér- és a vörösborok átlagára. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérboroké közel 16 százalékkal, 24 800 forintra emelkedett, míg a vörös- és rozéboroké mintegy 2 százalékkal, 27 ezerre csökkent – írja az Agrárszektor a VG-re hivatkozva.

Jól szerepeltek a vörösborok az exportpiacokon. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok csaknem 24 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 28 700 forintért kerültek forgalomba. A szintén eredetvédett fehérborok értékesítési ára is emelkedett. A tavalyi első negyedévhez képest 6 százalékos árnövekedés eredményeként 25 600 forint lett a hektónkénti exportár.

Külföldön inkább lédigként fogy a magyar bor

Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára hozzávetőleg 27 százalékkal, 142 900 forintra növekedett hektoliterenként. Ugyanebben a kategóriában a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi átlagára 23 százalékkal, mintegy 58 ezer forintra növekedett. A tokaji borok exportára ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad a belfölditől. Itt az áremelkedés mértéke az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva a belföldinél alacsonyabb, 21 százalékos volt, az átlagár pedig így 85 100 forintra nőtt. A szintén oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára ugyanakkor közel 39 százalékkal, hektónként 68 300 forintra emelkedett.

Továbbra is jellemző, hogy a külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányada lédig (tartályos) bor. Ráadásul ezek exportja mintegy 3 százalékkal, 56 300 hektoliterre nőtt a tavaly januárival összehasonlítva. A lédigkivitel növekedése az elmúlt évre is rányomta a bélyegét. A 2021-es 62 százalék után tavaly már a teljes kivitel 71,2 százalékát szállították ki tartályban. A borimport szinte teljes egészében palackos kiszerelésű. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyarországra beszállított borok mennyisége 2023 januárjában 3510 hektolitert tett ki. Ez 41 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A palackos és a lédig kiszerelésű borok importjának összértéke a tavaly januári 310 millió forint után az idei első hónapban 290 millió volt.

Címlapfotó: vindemia / Unsplash