A világ egyik legnagyobb fenntartható szőlőtermesztési konferenciájának tanulságai
A konferencia fő tanulsága: a szőlőtermesztés a klímaváltozás egyik fő érintettje, de a nehézségek leküzdéséhez nem csak az ültetvényben van dolguk a termelőknek.
2024 késő tavaszán tartották a harmadik US Sustainable Winegrowing Summitot, vagyis az amerikai Fenntartható Szőlőtermesztési Csúcsot. A szakterület egyik kiemelt, mértékadó eseményének számító konferenciáról, illetve annak legfőbb tanulságairól a Decanter július végén közölt hosszabb elemzést.
A kaliforniai Lodiban megrendezett csúcson 250 szőlőtermesztő, kereskedő, médiaipari munkás és tudományos szakember vett részt. A 2024-es témák között kiemelten szerepelt a szőlészet, a csomagolás, az értékesítés és a társadalmi felelősség – olvasható a Decanter összefoglalójában. Mint írják a résztvevők egyetértettek, szinte minden felsorolt területen első sorban a klímaváltozás okozta kihívásokra kell válaszolni. Ahogy a világon mindenhol, úgy Kaliforniában is több hőhullámmal, koraibb tavasszal, szárazsággal és aszállyal számolnak ennek keretében. Ez pedig befolyásolja a kórokozók, kártervők aktivitását, így létszükségletté válik ezek megjelenésének mielőbbi detektálása.
Szőlőtermesztés és közösségi média
A konferencián elhangzott, hogy a szőlészeknek, borászoknak ugyanúgy feladata a klímaváltozás lassítása, azt azonban csak közösségként tudják teljesíteni. Nagyon fontos például, hogy a vásárlókat megfelelően tájékoztassák a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatban elvégzett munkájukról, hogy meg tudják különböztetni magukat azoktól, akik csak greenwashingnak és marketingnek tekintik a zöldítést. Ennek lényeges elemei lehetnek elvileg a tanúsítványok. Ma viszont már mindenféle szervezet ad ki ilyeneket, ami egyáltalán nem segíti a fogyasztót az eligazodásban, vagyis hogy melyik ilyen vonatkozású plecsni az, ami mögött valódi teljesítmény van.
Nagyobb súllyal eshetnek ezért latba a jövőben a személyes találkozások, történetek, birtoklátogatások, amiken keresztül az emberekben bizalom alakul ki a birtok iránt, hiszen személyesen győződik meg róla, hogy ott valóban környezetbarát módon zajlik a szőlőtermesztés, borkészítés.
A közösségi média szekcióban az egyes keresőkifejezések előfordulásának gyakorisága alapján igyekeztek azonosítani a trendeket. Míg a vizsgált időszakban 77 millió posztnál szerepelt a „#wine” (vagyis hashtag bor), addig az #organicwine (organikus bor) 929 ezerszer, a #biodynamicwine (biodinamikus bor) 272 ezerszer, a #sustainablewine (fenntartható bor) 65 ezerszer bukkant fel. „Jelenleg tehát a fenntarthatósággal kapcsolatos kifejezések közül az organikus szó épült be legjobban a köztudatba. Meg kell tanítanunk az embereknek, hogy a fenntartható gazdálkodás sokkal többet jelent, mint organikusan szőlőt művelni. Sokkal szélesebb tevékenységi körre kell kiterjedjen a figyelem, hogy a végén elmondhassuk, fenntartható módon termesztünk szőlőt” – szólt a konklúzió.
A magyar helyzettel kapcsolatban Jásdi István csopaki borász írt 2024 februárjában egy jegyzetet a vince.hu oldalra.
Címlapfotó: cpetrow / Unsplash
