Szinte mindenki kidobja a sajt egyik legértékesebb részét
Az igazi ínyencek le is szokták fagyasztani, hogy egyetlen morzsájáról se kelljen lemondani.
Az igazi Parmigiano Reggiano a sajtok (egyik) királya, az olaszok éppen ezért egyetlen falatot sem szoktak elpazarolni belőle. Még a kérgét sem. Miután megettük, lereszeltük, vagy parmezánforgácsokat készítettünk a belsejéből, könnyen azt hihetnénk, vége a parmezán-élvezetnek. Ez azonban egyáltalán nem így van: a jellegzetes, pöttyözött héj is igazi kincs. Az olaszok olyan nagy becsben tartják, hogy le is szokták fagyasztani, hogy későbbre eltegyék. A Delish gasztronómiai portál azt is elárulta, mi mindent lehet kezdeni a héjjal.
Paradicsomszószba főzve
Ha szeretnénk egy olasz paradicsomos szósznak (például marinarának vagy bolognainak) mélyebb, gazdagabb ízt adni, dobjunk bele egy darabka parmezánhéjat. A legjobb, ha már a főzés elején beletesszük: minél tovább rotyog benne, annál több ízt ad át magából a szósznak. Közben megolvad a héj, így azt is könnyen el tudjuk fogyasztani. Valódi ínyencség!
Ropogós parmezánhéjcsipsz
Ha szeretjük a ropogós, sós sült sajtot, imádni fogjuk ezt a receptet. A csipsz változat akkor működik a legjobban, ha a héjon már szinte alig van sajt – maximum 3–6 milliméternyi. Ha ennél több marad rajta, túl kemény lesz a végeredmény. Az elkészítéséhez vágjuk a héjat kisebb, kb. 2-5 cm-es négyzetekre, tegyük őket egy nagy tányérra, és mikrózzuk 1–2 percig, vagyis amíg fel nem fúvódnak. Hagyjuk kihűlni, és már kész is a csipsz. Ha még intenzívebb ízélményt szeretnénk, főzzük meg előbb paradicsomszószban a darabokat, majd mielőtt teljesen megolvadnának, szedjük ki, és mehetnek a mikróba. A végeredmény olyan lesz, mint a ropogós pizzaszél – csak még jobb.
Alaplébe főzve
Az egyik legjobb módszer a parmezánhéj felhasználására a házi levesalap készítése. Akár a saját, akár a bolti zöldség- vagy húsalaplevet turbóznánk fel, egy darab parmezánhéj mindig kincset ér. Nem kell mást tennünk, csak dobjuk a héjat a lassan rotyogó alaplébe, és hagyjuk benne jó pár percig, amíg szépen kioldódik belőle az a jellegzetes, sós, mély íz. Egy kis párolás, forralás után kész is az intenzívebb, gazdagabb ízű alaplé. Bátran használhatjuk levesekhez, rizottóhoz, mártásokhoz – gyakorlatilag bármihez, amihez máskor sima alaplevet tennénk.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Alexander Maasch / Unsplash