Ki gondolta?! Az egyik legnépszerűbb sajt valójában nem is sajt
Összetéveszthetetlen kinézete és íze tette híressé.
A brunost, vagyis a barna sajt a legtöbb norvég hűtőben megtalálható. Sokan nem tudják, ám neve ellenére technikailag nem is sajt, csupán a sajtkészítés egy mellékterméke. Amikor a tejsavót (az aludttej szűrése után visszamaradó folyadék) órákig forralják, a tejcukor karamellizálódik. Ezáltal egy gazdag, édes, karamellszerű tömb alakul ki, amit aztán lehűtenek, formáznak és felszeletelnek. A brunost készülhet tehéntejből, kecsketejből vagy a kettő kombinációjából. Az utóbbiból létrejött változatok általában intenzívebb aromával rendelkeznek – írja a Forbes.
Norvégiában az egyik legnépszerűbb típus a Gudbrandsdalsost, ami kecske- és tehéntej elegyéből készül. Egy másik, szintén felkapott változat a Fløtemysost, ami kizárólag tehéntejet tartalmaz, ezáltal édesebb és krémesebb – éppen ideális az első kóstoláshoz. Fontos, hogy bár az alapanyag tej okán tartalmaz kalciumot, fehérjét és B-vitamint, az előállítás során létrejött magas cukortartalma, valamint zsírtartalma miatt nem szabad túlzásba vinni.
A brunostot kóstolva a karamell gazdag édességét és kemény textúráját érezhetjük, mindez fanyar, pikáns aromával keveredik. Egyesek leginkább az ínyenc, sós dulce de lechéhez, azaz a latin-amerikai karamellkrémhez hasonlítják.
Alapvetően a nap bármelyik szakaszában fogyasztható, akár a reggeli, akár az uzsonna során kerül az asztalra, országszerte hagyományos fogásnak számít. A norvégok jellemzően leheletvékony szeletekre vágják fel sajtvágó segítségével és pirítósra kenve tálalják. Hétvégén gyakran gofrival, lekvárral együtt fogyasztják. Ez a kombináció egyébként különösen népszerű a túrázók és a síelők körében: egy termosz kávé és egy barna sajttal megrakott gofri klasszikus hegyi uzsonnának számít.
Szerző: Csáka Eszter
Címlapfotó: Allison Shaw / Unsplash
