A gyümölcsevés egy dologban nagyon hasonlít a dohányzásra – állítja egy új kutatás
Egy új kutatás teljesen átírhatja azt a közkeletű vélekedést, miszerint minden zöldség és gyümölcs egészséges.
A gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag táplálkozást széles körben ajánlják az egészség javítására, valamint a rák és más betegségek kockázatának csökkentésére. A Keck Medicine of USC-hez tartozó USC Norris Átfogó Rákkutató Központ felfedezése azonban most teljesen újraírhatja ezeket nézeteket. Vizsgálatuk ugyanis a fiatal nemdohányzók körében kialakuló tüdőrák és az egészséges étrend közötti szokatlan összefüggésre derített fényt – olvasható a ScienceDaily 2026. április 17-én megjelent cikkében. Mint írják, a kutatók gyanúja szerint a növényvédő szerek (peszticidek) szerepet játszhatnak ebben, de további bizonyítékokra van szükség.
Az Amerikai Rákkutatási Szövetség (AACR) éves közgyűlésén bemutatott kutatás szerint az 50 év alatti, nemdohányzó amerikaiak körében, akik egészségesebb étrendet követnek, magasabb lehet a tüdőrák kialakulásának kockázata. „Kutatásunk azt mutatja, hogy azok a fiatalabb nemdohányzók, akik az átlagnál nagyobb mennyiségben fogyasztanak egészséges élelmiszereket, nagyobb valószínűséggel lesznek tüdőrákosak” – idézi a ScienceDaily Dr. Jorge Nieva onkológust, az USC Norris tüdőrák-specialistáját és a tanulmány vezető kutatóját. „Ezek az ellentmondásos eredmények fontos kérdéseket vetnek fel egy eddig ismeretlen környezeti kockázati tényezővel kapcsolatban, amely az egyébként egészségesnek gondolt élelmiszerekhez kapcsolódik.”
A növényvédő szerek lehetséges szerepe
A kutatók úgy vélik, a magyarázat a környezeti kitettségben, különösen a mezőgazdaságban használt növényvédő szerekben rejlik. Nieva szerint a kereskedelmi forgalomban kapható (nem bio) gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák valószínűleg több növényvédőszer-maradványt tartalmaznak, mint a tejtermékek, húsok és számos feldolgozott élelmiszer.
Rámutatott arra is, hogy a peszticideknek rendszeresen kitett mezőgazdasági dolgozók körében szintén magasabb a tüdőrák aránya, ami erősítheti az összefüggés lehetőségét. A tanulmány azt is megállapította, hogy a nemdohányzó fiatal nőket gyakrabban diagnosztizálják tüdőrákkal, mint az azonos korú férfiakat. A vizsgálatban részt vevő nők több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak, mint a férfiak.
Növekvő esetszámok a fiatal nemdohányzók körében
A tüdőrákot az idősebb felnőttekkel, a dohányosokkal és a férfiakkal hozták eddig összefüggésbe. Bár a dohányzás visszaszorulása miatt a kutatásban vizsgált USA-ban általánosan csökkent a tüdőrákos esetek száma, egy csoport kiemelkedik: az 50 év alatti nemdohányzók – különösen a nők – körében növekszik a megbetegedések aránya.
A trend megértése érdekében indították el az „Epidemiology of Young Lung Cancer” vagyis a „Korai tüdőrák járványtana” névre keresztelt projektet. A vizsgálatba 187 olyan beteget vontak be, akiket 50 éves koruk előtt diagnosztizáltak tüdőrákkal. A résztvevők adatokat szolgáltattak demográfiai hátterükről, étrendjükről, dohányzási múltjukról és diagnózisukról. A legtöbben soha nem dohányoztak, és egyébként is a tüdőrák egy olyan formájával küzdenek, ami eltér a dohányzáshoz köthető típustól.
Jobb étrendi pontszámok a betegek körében
Az étrend minőségének mérésére az Egészséges Étkezési Indexet (HEI) használták (1–100-as skála). A fiatal, nemdohányzó tüdőrákos betegek átlagos HEI-pontszáma 65 volt, szemben az 57-es országos átlaggal.
A résztvevők az átlagos amerikainál több zöldséget és gabonát ettek. Naponta átlagosan 4,3 adag sötétzöld zöldséget és hüvelyest, valamint 3,9 adag teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak. Összehasonlításképpen, egy átlagos amerikai felnőtt 3,6 adag zöldséget és 2,6 adag teljes kiőrlésű gabonát eszik naponta.
További kutatások szükségesek
Nieva hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség a növényvédő szerek és a tüdőrák közötti kapcsolat megerősítéséhez. Ebben a vizsgálatban közvetlenül nem mérték a vegyi anyagmaradványok szintjét az ételekben. Ehelyett az élelmiszerkategóriák átlagos peszticid-szintjére vonatkozó adatokból becsülték meg a kitettséget.
A következő lépés a peszticidek szintjének közvetlen mérése lesz a betegek vér- vagy vizeletmintáiból. Ez segíthet meghatározni, hogy bizonyos típusú növényvédő szerek erősebben összefüggésbe hozhatók-e a kockázattal.
Címlapfotó: Maximilian Waidhas / Unsplash
