1979-ben alkották meg, de most lett világsiker: mit tud a Pritikin-diéta?

Nathan Pritikin saját betegsége miatt alkotta meg a saját diétáját. A tudomány a mai napig nem igazá tudja hova tenni a módszert, ettől függetlenül megint egyre több követője van a világban.

Nathan Pritikin az 1950-es azt a bizonyos, sokat emlegetett amerikai álmot élte. Nem töltötte még be a negyvenet, de már milliomos volt. Amolyan self-made man, vagyis önmegvalósító. Az egyetemet depresszió miatt nem tudta befejezni, mégis elismert műszaki feltaláló lett. Többek között a Honeywell, a General Electric és a Bendix számára fejlesztett újdonságait szabadalmaztatták.

1956-ban aztán fordulat állt be az életében, amikor egy rutin EKG-vizsgálat során koszorúér-elégtelenséget állapítottak meg nála. Ez akkoriban gyakorlatilag az időzített bombával volt egyenlő, mivel nem léteztek a folyamatot visszafordítani képes koleszteringyógyszerek. (Azok csak az 1980-as években jöttek.)

A második világháború adta az alapot

A dolog előzménye az volt, hogy Pritikin munkája során arra lett figyelmes, hogy a második világháborúban jelentősen visszaesett a szívinfarktusban meghalt emberek száma, holott a világ úgy tudta, hogy a stressz az elsőszámú kiváltóok. Márpedig ebből a háborúban bőven akad. Ennek a felismerésnek a kapcsán került kapcsolatba dr. Lester Morrisonnal. A kaliforniai kardiológus az 1950-es évek elején 50 infarktuson átesett betegét olyan étrendre fogta, ami hasonlított az európaiak második világháborús ínséges betevőjéhez. A gyakorlatban ez koleszterin- és zsírszegény ételeket jelentett. Morrison további 50 betegből egy kontrollcsoportot is felállított, ezeknek az embernek az Amerikában akkor tipikus zsírban gazdag étrendet írta elő.

A diétázók koleszterinszintje idővel 312-ről 220-ra csökkent, miközben a kontrollcsoportnál nem változott a szint. A kísérleti csoportba beosztott férfiak 60%-a volt még életben, szemben a kontrollcsoport 24%-ával. 1960-ra a kontrollcsoport összes betege meghalt, míg az alacsony zsír- és koleszterintartalmú étrenden élők 38%-a még életben volt.

Pritikin a saját útjára lép

Nathan Pritikin 1956-ban meglátogatta dr. Morrisont, és ellenőriztette a saját koleszterinszintjét is, ami 300 felett volt. A feltaláló ennek ellenére nem akart lemondani a reggeli három tojásáról, a vacsora utáni egy adag fagylaltjáról, a vajról és a tálnyi tejszínhabokról. Egészen addig nem, amíg dr. Morrison el nem végezte rajta a korábban már említett terheléses EKG-t, ami koszorúér-elégtelenséget mutatott. Egy második kardiológus és egy újabb vizsgálat megerősítette, hogy Nathan artériái valóban záródnak el. Súlyos koszorúér-betegséget diagnosztizáltak nála. Pritikin ekkor mindössze 41 éves volt.

Egy neves kardiológusokból álló csoport az akkori standardeknek megfelelő „kúrát” rendelte el nála: hagyjon fel minden testmozgással, ne lépcsőzzön, pihenjen sokat, és délutánonként aludjon. Pritikin más utat választott. Olvasmányai alapján tudta, hogy az artériás lerakódások, amik aztán az elzáródást és az infarktust okozzák, 160 feletti koleszterinszintnél alakulnak ki. Úgy gondolta, ha diétás módszerekkel sikerülne a koleszterinszintjét ez alá csökkentenie, esélye nyílhat a túlélésre úgy, hogy közben teljes életet él.

Pritikin ekkor úgy döntött, saját kezébe veszi az életét. 1958 tavaszán eldöntötte, vegetáriánus lesz, mellé elkezdett naponta 5-6 kilométert futni. Májusra a koleszterinszintje 162-re esett vissza. 1960 januárjára a szint 120-ra zuhant, egy új EKG pedig kimutatta, hogy a koszorúér-elégtelensége megszűnt. A leletei teljesen normálisak lettek.

A Pritikin-diéta lényege

A Pritikin-diéta a szénhidrát bevitelének döntő fontosságát hirdeti. Összetétele 5–10% zsírból, 10–15% fehérjéből és 80% szénhidrátból áll. A fehérjefogyasztást napi 10 dekagramm sovány húsra korlátozza, ezzel csökkentve a teljes koleszterin- és zsírbevitelt. Az étrendet általában alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú, növényi alapú étrendként írják le. A diéta három kategóriába sorolja az élelmiszereket: „bátran” (go), „óvatosan” (caution), „egyáltalán nem” (stop). A „bátran” kategóriába tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, zsírmentes tejtermékek, halak és a sovány fehérjék, mint például a bőr nélküli szárnyasok és a tofu. Az „óvatosan” fogyasztandó ételek közé a finomított gabonafélék, a finomított édesítőszerek és a só tartozik. Teljesen kerülni kell a telített zsírokban gazdag ételeket, a belsőségeket, a feldolgozott húskészítményeket, a tojássárgáját és a növényi olajokat.

Új életétől – és az étrendje, valamint edzésprogramja eredményeitől – felbátorodva Nathan Pritikin a neki megadatott további 25 évben számos kutatási projektet és programot indított. Étrendi és edzéstervét a Pritikin-központban tartott többhetes tanfolyamokon lehetett elsajátítani. 6000 dollárért, vagyis közel 2 millió forintért. Orvosi folyóiratokban százszámra jelentek meg tanulmányok a módszeréről, maga is több könyvet írt a helyes táplálkozás és a testmozgás fontosságáról. A módszer megszilárdulását, egyben a nagy áttörést 1979-re szokás tenni: ekkor jelent meg a The Pritikin Program for Diet and Exercise (Táplálkozás és testmozgás a Pritikin-program jegyében) című könyv, ami bestseller lett.

A tudomány mai álláspontja

Az említett tanulmányok mindazonáltal egyáltalán nem mind szóltak elismeréssel a Pritikin-diétáról. A tudomány a mai napig ambivalensen áll a módszerhez. Dietetikusok és táplálkozási szakértők jelentős része megalapozatlan állításai miatt a „divatdiéták” közé sorolja. Bár egyes ajánlásai megegyeznek a fősodratú tanácsokkal (például zöldségfogyasztás erősítése, alkoholfogyasztás korlátozása), azon állításait, miszerint a program visszafordítja az érelmeszesedést, klinikai bizonyítékok nem támasztják alá. Kritizálták „hamis kinyilatkoztatásai” miatt is (például: szinte bármilyen mennyiségű cukor túl sok).

Az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) megkérdőjelezte a diéta hatékonyságát a célzott betegségekkel szemben, és figyelmeztetett, hogy az alacsony kalcium- és vasbevitel miatt terhes nők számára alkalmatlan lehet. 1985-ben a Columbia Egyetem intézete jelezte, hogy a program nem biztosít elegendő kalciumot, rezet és cinket.

Több oka is van, hogy az utóbbi években a világ (újra) felfedezte magának Pritikint. Részbeni fordulatot hozott a tudományos megítélésében a 2023-ban a British Medical Journal-ben megjelent nagyszabású hálózati analízis megállapítása, ami szerint az olyan strukturált, alacsony zsírtartalmú programok, mint a Pritikin, jelentősen csökkentik a halálozási kockázatot és a nem végzetes szívrohamokat a szív- és érrendszeri betegeknél. Erre jött még, hogy a 2020-as években megnőtt az érdeklődés az élettartam meghosszabbítása, vagyis a „longevity” iránt. E tekintetben Pritikin tényleg megelőzte a korát: 1976-ban Santa Barbarában alapított intézetét ugyanis Longevity Centernek nevezte el. Ráadásul azt is kitartóan állította, az egészséges élet távolról sem egyenlő a fogyókúrával, annak alapjait csak egy mindent átható életmóddal lehet megteremteni. Ezzel manapság egyre többen értenek egyet.

Címlapfotó: Look Studio / Unsplash