Hány napon belül kell összeszedni a lehullott gyümölcsöt, hogy ne jöjjenek rá a kártevők?
A rendszeres gyümölcsszedés és a lehullott termések összegyűjtése a növényvédelem egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb eleme.
A túlérett gyümölcsök lehullása természetes folyamat, de gyakran valamilyen kártevő vagy gombabetegség is szerepet játszik benne. Sokszor éppen a földre esett termések árulják el először, hogy fertőzés vagy rovarrágás jelent meg a kertben – olvasható az Agrárszektor oldalon.
Mint írják, a lehullott gyümölcsök esetében az egyik legnagyobb veszélyt a monília jelenti. Ez a gombabetegség különösen a csonthéjasokat támadja, de az almatermésű gyümölcsökön is megjelenhet. A fertőzött gyümölcsök először barnulni kezdenek, majd jellegzetes, koncentrikus körökben elhelyezkedő szürkésfehér penészpárnák jelennek meg rajtuk. Sok gyümölcs lehullik, mások pedig a fán maradnak, összezsugorodnak és úgynevezett múmiagyümölccsé alakulnak. Mind a lehullott, mind a fán maradt fertőzött termések fontos fertőzési források. A gomba ezekben telel át, tavasszal pedig újta életre kel, és a virágokat és a fejlődő terméseket is megfertőzheti. Ha a beteg gyümölcsöket nem távolítjuk el, a következő évben még súlyosabb fertőzésre számíthatunk.
A lehullott alma vagy körte belsejében gyakran ott lapul a gyümölcsmoly lárvája. Az almamoly hernyója a termés belsejében fejlődik, kirágja a magházat, majd amikor a gyümölcs lehullik, elhagyja azt, és megfelelő búvóhelyet keres a bábozódáshoz. Ha a lehullott gyümölcs napokig vagy akár hetekig a fa alatt marad, a kártevő zavartalanul folytathatja fejlődését. A nyár második felében fejlődő nemzedék lárvái sok esetben már a következő évi fertőzések alapját jelentik. Minden időben összegyűjtött férges alma vagy körte egy-egy kifejlett kávő lepke megszületését akadályozhatja meg.
A rothadó gyümölcsökön tömegesen jelennek meg a muslicák és különféle ecetlegyek is, amelyek rendkívül gyorsan szaporodnak. Az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz a pettyesszárnyú muslica is, amely nemcsak a rothadó, hanem az ép, érő gyümölcsökbe is képes petézni. A lehullott termések kiváló táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítanak számára, ezért eltávolításukkal ennek a veszélyes kártevőnek a felszaporodását is mérsékelhetjük.
Mi legyen a lehullott gyümölcs sorsa?
A legfontosabb szabály, hogy a lehullott gyümölcsöt ne hagyjuk napokig a fa alatt. A rendszeres, akár napi összegyűjtés jelentősen csökkenti a kártevők és betegségek felszaporodását. Az ép, de idő előtt lehullott gyümölcsök közül sok még feldolgozható. Lekvár, kompót, gyümölcslé vagy cefre is készülhet belőlük, amennyiben nem fertőzöttek és nem indultak rothadásnak. A moníliás, férges vagy erősen rothadó terméseket azonban ne tegyük a komposztra, különösen kis házikerti komposzt esetén. Ezekben a kórokozók és kártevők gyakran túlélnek, így a komposzt később maga is fertőzési forrássá válhat. Biztonságosabb ezeket a kommunális zöldhulladék-gyűjtésbe juttatni, vagy olyan ipari komposztáló rendszerbe, ahol a magas hőmérséklet biztosan elpusztítja a károsítókat.
Címlapfotó: Drahomír Hugo Posteby-Mach / Unsplash
