Jobb, mint a krumpli, mégsem esszük

Több élelmi rostot, béta-karotint és antioxidáns vegyületet tartalmaz.

Az utóbbi években az édesburgonya (másik nevén batáta) fogyasztása felívelőben van, és ma már egész sokan a hagyományos burgonya egészségesebb alternatívájaként tekintenek rá. De vajon jogos ez a megkülönböztetés, vagy inkább trendről beszélünk? – teszi fel a kérdést minapi cikkében az agroforum.hu oldal.

Fontos kiindulópont, hogy az édesburgonya botanikailag nem rokona a burgonyának. Míg a burgonya a burgonyafélék családjába tartozik, addig az édesburgonya a szulákfélék közé sorolható. Ez a különbség nemcsak rendszertani érdekesség, hanem a növény élettani tulajdonságaiban, kórokozó-érzékenységében és tápanyag-összetételében is megmutatkozik.

Az édesburgonya valóban több élelmi rostot, béta-karotint és bizonyos antioxidáns vegyületeket tartalmaz, különösen a narancssárga húsú típusok. Glikémiás indexe általában alacsonyabb, mint a klasszikus burgonyáé, ami előnyös lehet inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén.

Ugyanakkor keményítőtartalma jelentős, energiatartalma nem elhanyagolható, és fehérjében, valamint C-vitaminban a burgonya sok esetben versenyképesebb. Nem csodaszer, hanem más összetételű alapanyag.

Az édesburgonya fajtáit leggyakrabban a gumó húsának színe alapján különítjük el. A narancssárga húsú típusok a legelterjedtebbek, magas béta-karotin-tartalmuk miatt. A fehér és krémszínű fajták íze enyhébb, állaguk szárazabb, míg a lila húsú édesburgonyák antocián-tartalmuk miatt kapnak egyre nagyobb figyelmet.

Az édesburgonya nem leváltja, hanem kiegészíti a burgonyát. Táplálkozási és gasztronómiai értéke vitathatatlan, de nem minden esetben jobb, csak más. A választásnál az étrendi célokat, az elkészítési módot és nem utolsósorban az alapanyag elérhetőségét is mérlegelnünk kell.

Agronómiai szempontból pedig egy izgalmas, de odafigyelést igénylő kultúra, amely jó termesztési fegyelemmel stabil eredményt adhat.

Címlapfotó: Karsten Winegeart / Unsplash