Rengeteg van nálunk belőle, mégis alig esszük, mások 5000 éve falják hatása miatt
Népszerűségét még Róma bukása sem tudta megtörni, a kora középkor királyi udvaraiban és nemesi köreiben terjedt tovább a használata.
A gyömbér egyike a legrégebb óta termesztett fűszereknek. Pontos eredete homályba vész, ugyanis vadon nem terem, de a kínaiak és indiaiak feltételezhetően már 5000 évvel ezelőtt is termesztették, eleinte elsősorban a gyógyhatása miatt – olvasható a Magyar Mezőgazdaság oldalán.
Mint írják, neve valószínűleg a szanszkrit Singabera szóból ered, ami azt jelenti, hogy szarv alakú. Európába a keleti fűszerek közül az elsők között érkezett, arab közvetítéssel, az ókori görögök és rómaiak körében nagy becsben tartott gyógy- és fűszernövény volt. Népszerűségét még Róma bukása sem tudta megtörni, a kora középkor királyi udvaraiban és nemesi köreiben terjedt tovább a használata. Egyrészt ízesített sörön keresztül, másrészt olyan fűszeres kenyereken át, amikből később a klasszikus mézeskalács is kifejlődött, harmadrészt pedig fűszerkeverékekben, mint amilyen a poudre douce volt (jelentése: édes por), amivel egyaránt ízesítettek édes és sós ételeket is, egyebek között a loseyns nevű angol ételt, ami a lasagne egyik előfutára volt. A spanyolok közvetítésével Jamaicában is megtelepedett, ahol az ott kialakult jerk sütési módszerhez használt marinádok kedvelt összetevője lett.
A gyömbér egy csoda
A gyömbér igazi csodanövény. Az egyetlen gyógynövényünk, ami igazoltan hányingercsillapító. Ha kavarog a gyomrunk, egy reszelt gyömbérből készült friss tea soha nem okoz csalódást. Hasfájásra, hasmenésre, puffadásra, étvágytalanság ellen is hatásos. Ezenkívül csillapítja a köhögést, immunerősítő, csökkenti a vércukorszintet és erősíti a szívet.
Felhasználhatjuk frissen, szárítva, darálva, savanyítva, kandírozva, még szirupban főzve is. Indiai, kínai és thai ételeket szinte el se kezdhetünk nélküle, lényegében mindenféle curryt feldob. A koreaiak a kimchibe is teszik. Húsokat és zöldségeket, édeset és sósat egyaránt sikerrel ízesít, remekül közreműködik más fűszerekkel, a chilipaprika, fahéj, szerecsendió, citromnád, babérlevél és kardamom mind más ízjegyét hozza előtérbe. Ha sokáig főzzük, lágyul az íze, ha szárítva vagy porítva használjuk, intenzívebb, csípősebb aromák jönnek elő, mint frissen. Tehetjük italokba is, ki ne szeretne például egy jó gyömbérsört? De egyszerűen csak beáztathatunk pár szeletet forró vízbe egy jóleső teának a hideg időben. Bárhogy is tegyük, mindig jól jön egy kis gyömbér a konyhában.
Címlapfotó: Junior REIS / Unsplash
