Több benne a C-vitamin, mint a citromban, mégsem esszük

A 20. század közepén kifejezetten azért nemesítették, hogy magas C-vitamin tartalmú gyümölcsöt hozzanak létre.

A josta a kifejezetten magas vitamintartalmú gyümölcsök közé tartozik. Ráadásul Németországban, vagyis a magyaréval megegyező égövre nemesítették, itthon mégsem terjedt el igazán. Az okoknak az agroforum.hu igyekezett utánajárni. Az ő cikkükből válogattuk ki a legérdekesebb tudnivalókat.

A josta nevet hazánkban fajnévként használjuk, de legalább ilyen joggal nevezhetnénk fajtanévként is. Ennek az az oka, hogy hazánkban ez a fajta terjedt el a számos másik fajtahibrid közül. Számos termelő így ezen a néven ismerte meg. Maga a szó a német Johannisbeeren (ribizli) és a Stachelbeer (köszméte, egres) első szótagjainak összevonásából ered.

A nemesítés végén, 1953-ban R. Bauer ezen a néven jelentette be az új fajt. Latin neve a Ribes x nidigrolaria lett, amely a 2 alapfaj tudományos neveiből alakították ki. Magyarországon is sikerült a köszméte és a fekete ribiszke keresztezése, rikő néven, de a tudományos vizsgálatok nagy része a jostát vette górcső alá.

C-vitamin miatt nemesítve

A fajok nemesítése és keresztezések célja az volt, hogy magas C-vitamin tartalmú, jól termékenyülő, színanyagban gazdag, tüskementes, és a fekete ribiszkénél nagyobb gyümölcsű fajt hozzanak létre. A célkitűzés sikerült, és az új faj meghaladta az ősök paramétereit cukor-, sav- és vitamintartalomban is.

Biológiai érettségi fokát június harmadik hetében éri el, tehát a korai gyümölcsök közé tartozik. Hazánkban a gyakori korai tavaszi fagyok, a munkaerőhiány, a kiegyenlítetlen csapadékeloszlás, a megváltozott klimatikus tényezők miatt nem terjedt el, a magas biológiai értéke, és a szerteágazó felhasználhatósága ellenére sem.

Kiskertekben is javasolható a termesztése. Az aranyribiszke alanyra oltott jostából kis fácska nevelhető, amelynek a 40-50 cm-es törzse megkönnyíti a termékenyülést, de a betakarítást és a bogyók érését is gyorsítja. Könnyebb a termővesszők metszése, és a korona kialakítása.

A 2-3 éves fácskák már képesek 20-60 dkg termést hozni. Előnye továbbá, hogy közel ültethetőek egymástól a tövek (70-100 cm) a bogyók betakarítása gyors és egyszerű a tövisek hiánya miatt.

Felhasználása és tárolása a klasszikus módon megoldható, befőttként, gyümölcsléként és lekvárként is közkedvelt. Alig igényel tartósítószert, és akár évekig is eláll a raktárak polcain romlás nélkül.

Nagy előnye, hogy egyesíti a ribiszke frissítő ízét és a köszméte savanykás zamatát. A C-vitamin tartalom elérheti a 64 mg-ot 100 gramm gyümölcsben, ez több mint a citromé (50 mg). Befőzve, tartósítva nem veszít ízvilágából, a bátor kerttulajdonosok jostabort is készítenek belőle, amely a versenyek kuriózumának számít.

Címlapfotó: Jamie Brown / Unsplash