Magyar, Ázsiában imádják, mi viszont csak évi 3 dekát eszünk belőle, mi az?

Nagy sztár Hongkongban, Japánban, Szingapúrban, itthon viszont alig fogy.

A nemzetközi kiállítási megjelenések mellett 2021 óta üzletember találkozók szervezésével is segíti az agrár- és élelmiszeripari cégek külföldi piacra lépését az Agrármarketing Centrum. A következő napokban két ázsiai állomáson is ún. B2B találkozók keretében találhatnak egymásra az exportképes magyar cégek és lehetséges importőreik. 2023. május 4-én Hongkongban, május 9-én pedig Tokióban születhettek értékes üzleti kapcsolatok.

Az Agrármarketing Centrum 2021-ben indította el a magyar élelmiszeripari és agrárcégek piacra lépését segítő Hungarian Food Business Programot. A programnak számos eleme van. Ezek közül az egyik legfontosabb egy online katalógus (Hungarian Food Business Catalogue). A katalógus jelenleg közel 170 magyar cég mintegy 2000 termékét kínálja a külföldi beszállítók figyelmébe. A kiadvány mellett az egyik legerősebb pillér a szervezett üzletember találkozók lebonyolítása.

2023. május 4-én a hongkongi Magyar Főkonzulátussal közös szervezésben hét magyar cég és két hongkongi disztribútor (akik régóta magyar termékeket forgalmaznak) találkozott helyi importőrökkel, HoReCa beszerzőkkel. A kínált termékek között voltak például kisüzemi sörök, mézek, vadhúsok és borok. Az eseményen Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, valamint Giczi Gergely ügyvezető-helyettes mutatta be az Agrármarketing Centrum exportfejlesztési stratégiáját.

A rendezvény előtti napon a magyar cégek üzletlátogatással egybekötött piacismereti napon vettek részt. Ezen Michelangelo Guglielmetti, a Hong Kong Imported Food Association elnöke osztott meg hasznos információkat.

2023. május 9-én Japán fővárosa, Tokio ad otthont az üzletember találkozónak az Agrármarketing Centrum és Magyarország tokioi nagykövetségének közös szervezésében.  Ezen nyolc hazai cég kínálja portékáit a lehetséges partnereknek, többek között galambhús és szárnyas termékeket, különböző mézeket, rizskészítményeket és borokat. Az eseményen Dr. Palanovics Norbert, Magyarország tokioi nagykövete köszönti az egybegyűlteket, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese pedig a Hungarian Food Business Programot mutatja be.

A megelőző napon ezúttal is piacismereti tájékoztatót hallgathatnak meg a résztvevők Dr. Lendvai Márton, a Too International Co. Ltd. ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában, aki már számos magyar céget segített Japánban üzleti kapcsolatokhoz.

Mangalica és galamb

A találkozók célja, hogy felvevőpiacot találjanak olyan termékeknek, amelyekben Magyarország kifejezetten nagy kapacitásokkal rendelkezik. Ilyen a sertéshús, a szárnyas, a kacsa, a méz és az egészségtudatos élelmiszerek. Az eddigi tapasztalatok alapján kifejezetten jó lehetőségeink vannak Ázsiai legerősebb gazdaságaiban megjelenni.

Ezt támasztja alá egy közelmúltbeli esemény. A szingapúri Food and Hotel Asia kiállításon az Agrármarketing Centrum közösségi standján, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében, a hazai mangalicatenyésztők és a húsgalamb-ágazat képviselői kötöttek megállapodást a szingapúri hússzövetség képviselőivel.

Korábban írtunk róla, hogy a mangalica szinte sikeresebb külföldön, mint saját hazájában, vagyis Magyarországon. A mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40%-os a megoszlás az export javára. A szakemberek szerint, ha a magyarok egy vasárnapi ebéd hozzávalóin gondolkodnak, még mindig előbb kerül a kosárba „hagyományos” sertéshúst, mint mangalica. A belföldi fogyasztás ugyanakkor növekvő tendenciát mutat, de még mindig csak évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön. Ez egy főre lebontva mindössze 3 dekagramm, miközben a hagyományos sertéshúsból évente 18 kilogrammot eszik meg minden magyar.

Címlapfotó: Agrármarketing Centrum