Európában nálunk terem belőle a legtöbb, mi mégis alig esszük ezt a vitaminbombát

Elképesztően egészséges, nem csoda, hogy Németországban és Lengyelországban is megőrülnek érte.

A torma a legtöbb magyarországi háztartásban általában csak húsvétkor kerül elő. Pedig kedvező egészségügyi hatásai indokolttá tennék, hogy gyakrabban fogyasszuk – tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Mint írják, reszelt tormát a magyarok döntően az említett húsvéti, amellett pedig a karácsonyi időszakban esznek, annak ellenére, hogy egész évben rendelkezésre áll. 

Magyarországon 2023-ban 1228 hektáron termesztettek tormát. Ez a 2020-as csaknem 1400 hektáros területhez képest visszaesésnek számít, bár pont a tavalyi évben kis bővülés volt megfigyelhető. Az Európai Unióban évente 26-30 ezer tonna körül alakul a megtermelt torma mennyisége, aminek több mint a harmadát, 11 ezer tonnát, Magyarországon állítják elő, hiszen egy nálunk őshonos növényről van szó. A termelés csúcsa itthon a 2013-2018 közötti időszakra esett, ekkor volt olyan év, hogy a belföldi termelés elérte a 16 ezer tonnát.

A magyar torma döntő hányada, azaz a 11 ezer tonnából csaknem 10 ezer exportra kerül. Az EU-n belül a legnagyobb exportőr Magyarország. A fő irány Németország és Lengyelország, azaz döntően exportra termelünk – tudtuk meg. Tekintve, hogy itthon ritkán fogyasztjuk a tormát, a hazai igényeket a termelésünk igen bőségesen fedezi.

Ez nagy kár, ugyanis egy valódi C-vitamin bombáról van szó, aminek baktérium- és vírusölő hatása is kimagasló. A torma jellegzetesen csípős ízét egyébként a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához. A nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak- Fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli.

Címlapfotó: Milada Vigerova / Unsplash