140 éve kifejezetten veszélyesnek számított, ma már ez a világ legnépszerűbb itala

Eleinte gyanakvással fogadták, mára viszont kultúrát teremtett az ital.

Az eszpresszó nem kávéfajta és nem pörkölési mód, hanem egy technológia. Egy gyors, nyomás alatti kávékészítési eljárás, amely teljes kultúrát teremtett maga köré. Míg sokan órákig ülnek egy kávézóban a laptopjuk fölé hajolva, Olaszországban a kávézás hagyományosan pár perces műfaj: egy gyors eszpresszó a pultnál, aztán mindenki megy tovább.

Ez a tempó már a 20. század elején megjelent a vizuális kultúrában is – hívja fel a figyelmet cikkében a Hamu és Gyémánt. Leonetto Cappiello 1922-es plakátján, amely a Victoria Arduino kávégépet reklámozta. A gőz egyértelműen a sebesség szimbóluma volt: akkoriban nem a lassú, meditatív kávékészítés számított ideálnak, hanem az, hogy egy rohanó üzletember is lényegében megállás nélkül élvezhessen egy jó kávét.

A gyorsaság iránti vágy már 1884-ben megjelent, amikor Angelo Moriondo szabadalmaztatta az első eszpresszógépet. A találmányt a torinói világkiállításon mutatták be, és óriási előrelépést jelentett a török kávékészítéssel szemben. Míg utóbbi adagonként akár öt percet is igénybe vett, addig Moriondo gépe nagy mennyiségben, szűrve és lényegesen gyorsabban készítette el a kávét. A gőzzel működő berendezés azonban komoly figyelmet és gyakorlatot igényelt, ráadásul az ital gyakran égett ízű lett, a nyomásszelepek pedig kezdetben nem voltak veszélytelenek.

Eszpresszó kávé és crema

A valódi áttörés a második világháború után jött el. Achille Gaggia egy gőzmentes, karos kávégépet fejlesztett ki, amely jóval nagyobb nyomással dolgozott, és létrehozta azt a sűrű, koncentrált italt, amelyet ma eszpresszóként ismerünk. A gép nemcsak az ízt változtatta meg, hanem a csésze esztétikáját is: ekkor jelent meg a crema nevű aranybarna habréteg, amely ma az eszpresszó egyik legfontosabb minőségi ismérve. Bár a szabadalmi kérvényt már 1938-ban beadta, a világháború miatt a gyártó céget hozzá csak 1948-ben tudta megalapítani.

A korai fogyasztók eleinte gyanakvással tekintettek a cremára, mígnem Gaggia tudatosan a kávé természetes krémjeként kezdte emlegetni. Ezzel megszületett az eszpresszó modern formája – és vele együtt az a gyors, városi kávékultúra, amely máig meghatározza, hogyan kávézunk Európa nagy részén.

Címlapfotó: Johnny Brown / Unsplash