Kell-e aggódnunk a genetikailag módosított kávé miatt?
A világ egyes pontjain a genetikailag módosított termékek mára kifejezetten elterjedtté váltak. De mi helyzet a kávé fronton? Lehet egyáltalán GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított) kávét találni piacon?
A kérdésre a válasz összetett. A kávé a világ egyik legtöbb pénzt termelő növénye, a termesztése a becslések szerint 125 millió embernek ad munkát közvetve vagy közvetlenül. A Nemzetközi Kávészervezet szerint 2023-ban mintegy 10 milliárd tonna (!) nyerskávét fognak termelni.
Napjainkban mintegy 120 kávéfajtát tartanak számon. Ez azt jelenti, hogy szinte végtelen számú különböző típus létezik – különösen, ha figyelembe vesszük a természetben megtalálható további vad fajtákat. A kutatók és agronómusok által a terméshozam és a minőség javítása érdekében létrehozott hibrid fajták is egyre elterjedtebbek. És bár ezek a hibrid fajták technikailag nem génmódosított típusok, létezésük mégis felveti a kérdést: lehet-e a kávé génmódosított? És ha igen, az milyen előnyökkel jár?
Ezen kérdés felderítése érdekében a Perfect Daily Grind az RD2 Vision vezérigazgatóját, Dr. Christophe Montagnont, valamint az indiai Központi Kávé Kutatóintézet kávétanácsának osztályvezetőjét, Dr. Manoj Kumar Mishrát faggatta ki.
Hogyan működik a genetikai módosítás?
Az emberek évszázadok óta szelektíven nemesítik a növényeket és az állatokat, hogy nagyobb terméshozamot érjenek el, valamint ellenállóbb és erősebb állatállományt hozzanak létre. Ez az eljárás olyan növényi vagy állati szülők kiválasztását jelenti, amelyek rendelkeznek bizonyos kívánatos tulajdonságokkal. A kávé esetében ez magában foglalhatja a kártevőkkel és betegségekkel szembeni jobb ellenállóképességet, vagy például a nagyobb tűrőképességet az időjárás szélsőségeivel szemben.
Ha két, megfelelő tulajdonságokkal rendelkező szülőt nemesítünk, nagyobb a valószínűsége, hogy az utódok is örökölni fogják ezeket az előnyös vonásokat. A tudatosabb, precízebb kiválasztás pedig idővel megváltoztatja a növény vagy az állat tulajdonságait, hogy azok jobban megfeleljenek a termesztésre és az emberi fogyasztásra való tenyésztésre.
A genetikai módosítás azonban a növény vagy állat DNS-ének olyan módon történő megváltoztatását jelenti, ami a természetben nem fordulhat elő. Ez lényegében azt jelenti, hogy a génmódosítás csak ellenőrzött környezetben, például laboratóriumban történhet.
Kivitelezhető a génmódosítás a kávé esetében?
Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (NCA) szerint jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban kapható génmódosított kávé. Az NCA azonban azt is hangsúlyozza, hogy bizonyos összetevők, amit a kávétermékekhez hozzá lehet adni (például ízesítők és adalékanyagok), GMO-nak minősülhetnek – különösen, ha kukorica- vagy szójaalapúak.
Bár a piacon nem kapható genetikailag módosított kávé, Montagnot elmondta, hogy 2005-ben a francia mezőgazdasági kutatóintézet, a CIRAD által szervezett projekt megpróbálkozott a szóban forgó mutatvánnyal. A kísérlet célja génmódosított robusta előállítása volt Francia Guyana partvidékén.
Bár a kísérlet ígéretes eredményeket hozott, a genetikailag módosított robusta növényeket végül soha nem adták tovább a helyi kávétermesztőknek.
Mi a helyzet a hibrid kávé fajtákkal?
Fontos különbséget tenni a GMO-k és a hibrid kávéfajták között. Montagnot szerint bár a hibrid fajták emberi beavatkozással jönnek létre, ezeket természetes technikákkal fejlesztik ki. „A kézi beporzás történhet ember által, de természetes úton is előfordulhat párosodás vagy természetes rekombináció révén.” A hibrid fajtákat gyakran azért hozzák létre, hogy különböző kívánatos tulajdonságokat kombináljanak ugyanabban a növényben. Például a magas terméshozamot és az íz minőségét.
Erre jó példával szolgálnak az F1 (vagyis első generációs) hibrid fajták, amik először 2010-ben váltak elérhetővé a kávétermelők számára. A World Coffee Research szerint az első F1 hibrid, amit vetőmaggal szaporítottak, a Starmaya volt. Ez egy nagy hozamú arabica fajta, ami ellenáll a kávé levélrozsdájának.
Az agronómusok a magról történő szaporítással – szemben az olyan biotechnológiák alkalmazásával, mint a szövetklónozás – sokkal hatékonyabban tudták termeszteni a Starmaya-t, mint más F1 hibrid fajtákat. A szóban forgó típusok kifejlesztése azonban hosszadalmas és költséges folyamat.
Egyéb kutatások
A bevezetőben már említett Dr. Manoj Kumar Mishra elmondta, rengeteg kutatás folyik az arabica és robusta növények genomszekvenálásával (a teljes DNS-állomány pontos meghatározása) kapcsolatban is. „A genomszekvenálás révén képesek vagyunk megérteni az arabica és a robusta agronómiai tulajdonságait, például a minőséget és a kártevőkkel, betegségekkel és éghajlati viszonyokkal szembeni tűrőképességet. Ez más kutatásokat is felgyorsít majd az elkövetkező években, mivel a szükséges adatok könnyebben hozzáférhetőek lesznek. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos fajták előnyös tulajdonságait könnyebben be lehet vezetni más típusokba hagyományos nemesítési módszerekkel vagy molekuláris génszerkesztési technológiával.”
Ezen túlmenően néhány vadon termő kávéfajtán, például a Coffea racemosa és a Coffee zanguebariae fajtákon végzett genetikai kutatások további információval szolgálhatnak az agronómusoknak. Kiderülhet belőlük mindenekelőtt, hogy a kávénövények hogyan válhatnak természetes módon ellenállóbbá az éghajlatváltozással szemben. Az első eredmények mindazonáltal türelemre intenek. Az Egyesült Királyságban található Royal Botanic Gardens szakemberei például azt találták, hogy bár a vizsgált fajok rendelkeznek néhány jó tulajdonsággal, a terméshozamok általában nagyon alacsonyak.
A GMO-kkal kapcsolatos kihívások
Tagadhatatlan, hogy a géntechnológiával módosított növények termesztésének lehetnek komoly előnyei. Különösen a kistermelők számára, akik a szakemberek szerint a leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak. Ezért úgy gondolják, mindenkinek érdeke, ha több kutatást végeznének a GMO-kávé termesztésével kapcsolatban.
A GMO-kávé fejlesztésénél azonban számos kihívás is felmerül. „A genetikailag módosított kávé kifejlesztéséhez használt technológia rendkívül nehezen kezelhető. A folyamat több kritikus lépésből is áll, ezeket mind optimalizálni kellene, hogy jobban megértsük a kávé génjeit” – sorolta a nehézségeket a már idézett cikkben Mishra.
Bár egyes szervezetek és tudományos intézmények azt állítják, hogy a GMO-élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók, más kutatások szerint az ilyen „mutánsok” károsak lehetnek a környezetre és az emberi egészségre. Fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban a GMO-termékek gyakorlatilag teljesen be vannak tiltva. Magyarországon például még az Alaptörvény is kimondja, hogy a mezőgazdaságot GMO-mentesen kell tartani. Az aggodalmak azt eredményezték, hogy egyes kávémárkák még a termékeiket is bio minősítéssel látták el, vagy a csomagoláson jelezték, hogy a Non-GMO projekt részesei.
Nyilvánvaló, hogy az iparág messze van még a genetikailag módosított kávé termesztésétől, főleg, ha kereskedelmi forgalmazásról van szó. A jövőben azonban elképzelhető – főleg az éghajlatváltozás következményei miatt –, hogy a szóban forgó termékcsoport egyszer csak megjelenik a piacon.
Ezen kívül azonban maradt még egy nagy kérdés: vajon a fogyasztók nyitottak lennének az újfajta kávékra? A válaszra minden bizonnyal még sok évet kell várni.
Címlapfotó: Mike Kenneally / Unsplash
